Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Szemle - Kurucz György: Keszthely grófja, Festetics György
Acta Papensia xiii (2013) 4. szám kamarai alelnök és főispán szerezte meg a grófi címet (1772); s fiára, gróf Festetics Györgyre hárult a feladat, hogy az elért pozíciókat megtartsa, s a vagyont tovább gyarapítsa. Festetics György utódáról, Festetics Lászlóról (1785-1846) nem kapunk pályaképet, de az elszórt utalásokból arra következtethetünk, hogy vele a családi karrier íve hanyatlásnak indult. A családi hagyomány és elvárás Festetics György számára előírta, hogy felsőfokú képzettség megszerzésével, a Habsburg-dinasztia szolgálatával, királyi hivatal vállalásával alapozza meg karrierjét. Ő a követelményeknek csak részben felelt meg: elvégezte a bécsi Collegium Theresianumot, kiváló felvilágosult műveltségre, gazdasági, katonai szakismeretekre, újabb nyelvek ismeretére és társadalmi kapcsolatokra tett szert, s apja akaratának megfelelően a kamarai hivatali pályán helyezkedett el. Szabadkőműves páholytagsága, apja befolyása és tehetsége magas hivatali tisztségre tették alkalmassá.1 Előbb Pesten, majd Zágrábban szolgált, de 1778-ban szakított az unalmasnak tartott kamarai szolgálattal és inkább a katonatiszti pályát választotta. Hu- szártiszti karrierjét azonban derékbe törte, hogy 1790-1791-ben a hazafias ellenzék oldalára állt: a zalai bandérium előtt hazafias beszédet tartott, rokonszenvezett a Habsburgok detronizálásával és a Graeven ezred többi tisztjével együtt a magyar vezényleti nyelv mellett foglalt állást. Ezért kegyvesztett lett az udvarnál. A La tour dragonyosezredbe helyezték át, ezredét büntetésből Németalföldre (Brüsszelbe), majd Itáliába (Milánóba) vezényelték, amit megalázónak tartott és ezért 1791-ben királyi engedéllyel megvált a hadseregtől. Apja akaratának engedelmeskedett akkor is, amikor 1782-ben a család anyagi érdekeit szem előtt tartva Jakabházi Sallér Juditot (1765-1829), Sallér István nádori ítélőmester egyetlen örökösét, nagy hozomány várományosát kérte feleségül. Házasságkötés után felesége vele élt különböző állomáshelyein, terhessége idején viszont Bécsben, Pozsonyban vagy Keszthelyen tartózkodott. Katonai szolgálata idején előbb apósa, az 1780-as évek végén pedig már öccse, Festetics János (1763-1844) irányította a birtokokat. Az 1790-es évektől házasságuk megromlott, az asszony Bécsben élt, majd 1805-ben hivatalosan is elváltak. Sallér Judit rangjához illő eltartását és gyermekeik nevelésének költségeit a gróf biztosította. A szerző nem talált adatot arra, hogy a magányosan élő Festeticsnek más nővel lett volna kapcsolata. 1 Bécsi évei alatt lett tagja a Born Ignác udvari tanácsos főmester vezetésével működő Zur wahren Eintracht (Az Igaz Egyetértéshez) nevű szabadkőműves páholynak, amelyben a Bruder Heliconus nevet kapta. A keszthelyi Helikon ünnepségek elnevezése is szabadkőműves múltjára emlékeztetett. A monográfia nem említi, hogy az 1790-es évek elején Zalaegerszegen működött A Jó Tanácshoz nevű páholy, amelynek tagjait (gróf Althan Mihály János főispánt, Spissich Jémos alispánt, Mlinarich Lajos másodalispánt, Pálóczi Horváth Ádám táblabirót, költőt stb.) jól ismerte, de a velük való kapcsolatáról jóformán semmit sem tudunk. [684]
