Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Újraolvasó - Pongrácz Józsefné: A gyülekezeti nőegylet munkája és feladatai
^ Újraolvasó í^> Acta Papensia xiii (2013) 4. SZÁM 8. Beethoven: Larghetto. Előadja hegedűn Kiss Árpád12 igazgató, harmóni- umon Császár Ede'J tanító. 9. Bibliamagyarázat és ima. Tartja Ólé Sándor4 lelkész. 10. Közének: 100. dicséret 1. verse. A program és a közlemény összehasonlításából kitűnik, hogy az egyházkerület lapjában megjelenő eladásnak általánosabb címet adott a szerkesztő, aki nem volt más, mint Pongrácz József, a teológiai akadémia igazgatója. Pongrácz Józsefné sz. Székely Etelka (1881-1957) Erdélyből származott. Részletes életrajza feltárásra vár. Közleményünk csupán rövid áttekintésre vállalkozik. Édesapja, Székely István állami elemi iskolában tanított, 1941-ben az ismét Magyarországhoz tartozó Kőröskisjenőn hunyt el 88 éves korában. Halálakor gyermekei közül Etelka lehetett a legidősebb. Két öccse lelkész lett: Székely Ödön Hévizgyörkön, Székely Ernő Kőröskisjenőn szolgált, Székely 1993.) FÁBER DREL I. 6. f. Az I. lelkészképesítő jegyzőkönyvei, 2/1933. sz. KOVÁCS 1934., 1936. Lelkészbeiktatás Oberwart-Felsőőrön. = DPL 52 (1941) 25. sz. (június 22.) 128., Fáber Kovács Gyula... = DPL 54 (1943) 29. sz. (július 18.) 147. 12 Kiss Árpád (Balatonhenye, 1890 - Kaposvár, 1979) igazgató-tanító. Konzervatóriumot végzett, kiválóan hegedűit, rendkívüli zenei műveltséggel rendelkezett. 1928-ban került Pápára a Református Elemi Népiskolához kántortanítónak és igazgatónak. Az iskolában az összevont 5-6. osztályt, majd 1946-1948 között a Kollégium általános iskolájában szaktárgyakat tanított. 1948-ban ment nyugdíjba, ekkor Zánkára költözött. Élete utolsó éveit Kaposvárott töltötte. Pápán a zenei élet meghatározó alakja volt. A református énekegylet karnagyaként négyszólamú férfikórust vezetett, több évig irányította a kollégium zenekarát. Az előadásra kerülő művek hangszerelését is ő végezte. TÓTH 1941. 266., TUNGLI1997. 61-62. 13 Császár Ede (Magyarsók [Nyitra vm.], 1883 - Bp., 1973) református tanító, címzetes igazgató. Tanulmányait a pápai kollégiumban kezdte, majd a tanítóképzőben folytatta. 1903-ban kapott tanítói oklevelet. 1904-1919 között Senyeházán tanított. Az I. világháború idején katonai szolgálatot teljesített, orosz fogságba esett, ahol jól megtanult oroszul. Hazatérése után Nagyrákoson (1919-1923), Ispánkon (1923-1929), majd 1929-1945 között a pápai II. sz. Református Elemi Népiskolában tanított. 1939-1945 között a Dunántúli Református Egyházkerület Tanító- egyesületének elnöke, emellett számos társadalmi szervezet tagja. Vezette a munkásdalárdát. Valamennyi munkahelyén énekkart, műkedvelő csoportot és olvasókört szervezett. 1945-1955 között nyugdíjasként az Őrségben élt, Őriszentpéteren és Ispánkon az általános iskolában óraadóként orosz nyelvet tanított. Fia, Császár Ede/Edward Chaszar (Nagyrákos 1920. szeptember 29. - State College, Pennsylvania, 2011. szeptember 11.) 1945 után előbb Olaszországban, majd az USA-ban élt, politológus lett, a Pennsylvaniai Egyetemen tanított 1992-ben történt nyugdíjba vonulásáig. A külföldi magyar cserkészet egyik vezetője volt. TÓTH 1941. 266., PATAKY 1992. 208., 360., 362., TUNGLI 1997. 29., Bognár Dazsi: Elhunyt Császár Ede. = Nyugati Hírlevél 2011.152. sz. (október 1.), Kanadai Cserkészek honlapja: https://sites.google.com/site/kanadaicserkeszek/kmcssz-cserkeszmozgalom/- hazamentek/csaszar-ede [Letöltés: 2013. november 30.] 14 Ólé Sándor (1884-1976) 26 éven át volt pápai református lelkész. Nevéhez fűződik az újtemplom építtetése. Pápán tanult, gimnáziumi és teológiai élményeit megörökítette visszaemlékezésében: ÓLÉ 2004. Méltatása: ESZE 1964., HARGITA 1977. [ 666 ]
