Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Forrásközlés - Pongrácz József: Emlékeim
Forrásközlés ^ Acta Papensia XIII (2013) 4. SZÁM kedden úrvacsorával élt. Határozott meggyőződéssel'07' mondta: „Én csak Istenben bízom, az Úr Jézus közel!'"’71 Egyik nap elmondta álmát szobatársainak: „Szép tarka virágokkal telt réten jártam, és csokrot szedtem, hogy vigyem az Úr elé.” Csütörtökön délelőtt a Sopronból átjött Panni húgát már nem ismerte meg. Délután megérkezett Szegedről leánya, Irén, őt nagyon várta, és összecsókolta. Pénteken én megsimogattam a kezét, és megcsókoltam. Kezével hajamba markolt, mintha megáldott volna búcsúzásul, a hosszú út előtt. A francia mondás szerint: „Partir, c’est mourir un pen,” én ezt így változtattam meg már vagy 10 esztendeje: „Mourir, c’est partir un pen.” = Meghalni nem más, mint rövid időre elutazni. Mint keresztyének e megváltoztatásra teljesen jogosultak vagyunk. Etelka leányunk már teljes öntudatlanságban találta. Az orvos'"771-2 napot jósolt. Éjjelre Irénke bent maradt mellette a kórházban. Az érverése oly erős volt, hogy még szombat estére is eltervezték, hogy húga, Linka és Etelka leánya virrasztani fognak vasárnapra virradólag. 10-re készültek bemenni, mert akkor zárták a kórházat. Közben Matyu volt nála, és vizsgálta az érverését. 9 órakor hazajött, hogy készüljünk átmenni, mert az érverés kihagyóban. Azonnal átmentünk mindnyájan, és ott álltunk körülötte könnyezve, míg fél tízkor megállt az áldott szíve dobogni. Engem mint férfit kiküldtek, míg levetkőztették, és hófehér lepedőbe takarták, míg holmiját, ágyneműjét összeszedték, és átadták a családnak. Akkor beengedtek engem is. Amikor ott mindnyájan csendesen zokogtunk, a soros ápolónő gyönyörű tulipán csokrot hozott be, Karcsay Matild küldte, aki a szomszéd teremben volt beteg, és névnapjára, március 14-re kapta a szép virágokat, és aki a folyosóról be-benézett a haldoklóhoz, így tényleg virágcsokorral lépett Anyuka az Úr elé. A temetés március 19-én délután fél háromkor volt. Eljöttek 11-en az etei rokonok közül is, valamint átjött Sopronból Panni sógornőm'07'' és veje, Hammeri'0'7’ Lajos. Szegedről jött"’71' vőnk, Vozáry Pál, Budapestről dr. Vozáry Judit és Ácsról Körmendi Lajosné Havas Piroska lelkészné, akivel sok éven át szomszédságban laktunk.'" 1071 1072 1073 1074 1075 1076 1077 1071 A kéziratban: Meggyőződéssel határozottan. 1072 A kéziratban: által. 1073 A kéziratban: a doktor. 1074 Csak a gépelvényben. Székely Anna református polgári leányiskolái tanárnőként Berettyóújfalun működött, férje Barcsay László királyi járásbíró volt. Ma a „Barcsay-Székely Játékgyűjtemény”-t a berety- tyóújfalui Bihari Múzeumban őrzik, a játékok idősebb Barcsay László járásbíró, ifjabb Barcsay László erdőmérnök és Major István ökológus 1932-1995 készített munkái. A Barcsay család az 1950-es években Sopronban élt, ifjabb Barcsay László az Erdőmérnöki Főiskolán tanult, majd Sopronban dolgozott. Tiszti Címtár. 1929. 321. 1932. 324. 1937. 405. BARCSAY 2006. 94-95. 1075 A gépelvényben: Haufmerl. 1076 A kéziratban: megjött. 1077 Csak a gépelvényben. Havas Piroska 1915-ben született Kroisbachban (Ausztria). Tanulmányait a Pápai Református Nőnevelő Intézetben végezte 1924-1932 között. 1943-ban kötött házasságot Körmendi Lajos lelkipásztorral. Miután végzett, nevelőnői állást keresett Pápán. Házasságkötésének idején szövőgyári tisztviselőnő volt. Pápán, a Liget utca 16. szám alatt élt, Pongráczék pedig a 18. szám alatt. Pápai Reformá[ 647 ]
