Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Forrásközlés - Pongrácz József: Emlékeim
<^J Forrásközlés í^> Acta Papensia xiii (2013) 4. SZÁM Szerintem a legjobb alkalmak voltak a nyilvános imádkozásra való előkészületre a bizalmas baráti körben tartott imaórák, amelyeken előttünk teljesen idegenek nem feszélyeztek bennünket a legmélyebb érzéseink kifejezésében. Hisszük, hogy Istenünk nem az előre, szépen kidolgozott, költői szárnyalású mondatokra figyelmez, hanem a szív őszinte érzéseire. Az Úr is ilyenekre tanította a tanítványokat, és így minket is. Most már vagy 20 esztendeje reggel tartom a csendes órámat. Van egy kis könyvem, amelybe 1914-ben kezdtem feljegyezni a csendes órákon használható gondolatokat, melyeket olvasmányaimból összeszedtem, és még most is állandóan gyarapítók Isten kegyelméből. A Sursum Corda című áhítatos könyvben766 olvastam, hogy az elcsüggedés ellen a legjobb gyógyszer a hálaadás. Mikor 1913-ban Liverpoolból a White Star Line Celtic nevű gőzösén Lake Mohónkba utaztam, a hajón naponta összejött áhítatra a kis társaság, itt tanultam meg az egyik bizonyságtevőtől, hogy mindig sokkal több okunk van a hálaadásra, mint az elcsüggedésre. És ezt azóta még inkább hiszem és vallom. Ezért gondolj arra, ami már megtörtént. Mivel nincs meg mindened, nem szabad megfelejtkezned arról, ami77’7 megvan. 1944. szeptember7<’s 3-án ezt írtam a kis könyvembe: „Hálákat adhatunk, hogy Isten előkészítette országunkat a megpróbáltatásokra, még sokkal inkább, mint 1918- ban: a KIÉ konferenciák, a presbiteri konferenciák, az evangélizációk769 (evangélizáló összejövetelek), az SDG Kollégiumok, a Népfőiskolák, a Kálót, az evangélikusoknál Sréter Ferenc,770 a Külmissziói Szövetség, a Szeretet Szövetség, a budapesti egyházmegye, a Református Élet,'71 a Református Jövő,772 hogy Ravasz püspök, '7 meg Révész, meg Győry Elemér, meg Thuróczi Zoltán, akikben erősebb az evangélium. Hogy Patak, Budapest és Pápa építkezhetett. Hogy Csurgó is előmehetett.” gyár Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagjává választották. 1942. július 17-én hunyt el Budapesten. ZOVANYI1977.119. MOLNÁR 1998. 224. 766 sursum corda (latin): fel a szívekkel! A római katolikus szentmise egyik liturgikus szövege kezdődik ezzel a felszólítással. Ma használatos magyar megfelelője így hangzik: Emeljük fel szívünket! 767 A kéziratban: amid. 768 A kéziratban: IX. 769 Csak a gépelvényben. 770 Sréter Ferenc (1894-1988) evangélikus, majd szabadegyházi lelkész. Balassagyarmaton érettségizett. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített. Hazatérése után felosztotta a családi birtokot, népfőiskolát szervezett. 1928-tól teológiát tanult Sopronban, majd Tübingenben és Göttingenben. Szügyön, Gödöllőn segédlelkészként műküdött, mad egyházkerületi missziói lelkészként működött. 1942-től 1953-ig a Buda- pest-Budavári gyülekezet lelkésze volt. 1954-ben kivált az evangélikus egyházból, Evangélikus Testvérgyü- lekezetet alakított. A gyülekezet illegálisan, majd 1972-től a metodista egyház védelme alatt működött. 7,1 A Református Élet a Református Sajtótársaság kiadásában 1934-1944 között Budapesten megjelenő egyháztársadalmi, egyházpolitikai hetilap volt. Főszerkesztőként Ravasz László, felelős szerkesztőként Muraközy Gyula jegyezte. CSEH-MÉSZÁROS 2006.1284. 772 A Református Jövő című hetilap a Keresztyén Család és a Téli Újság egyesülésével jött létre. 1940. március és 1945. június között jelent meg. Kiadója Bodoky Richárd, felelős szerkesztője Péter János volt. 1945 és 1949 között címe Élet és Jövő-re változott. CSEH-MÉSZÁROS 2006.1288. 773 A kéziratban: Ravasz a püspök. [ 606 ]
