Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Szemle - Gerzsenyi László–Mészáros Kálmán: A magyarországi baptista teológiai oktatás története (1906–2006) (Simon Ervin)
Acta Papensia xiii (2013) 3. szám dombi bérlemény adott otthont a képzésnek. A rendszerváltozást követő ingatlanrendezések folyományaként 1992-ben visszakapta a közösség az elrekvi- rált VI. kerületi épületet, így végül egy minden igényt kielégítő környezetben folyhat az oktatás. Érdekes szegmense a baptista felsőfokú oktatásnak a kezdetek problematikája, ugyanis 1906 az intézményi nyitást mutatja csupán.' Viszont a képzett lelkipásztorok iránti igény jelentkezése korábbra datálódik. Mint az kiderül, már a XIX. század végén foglalkoztatta a felelős vezetőket az utánpótlás megoldatlansága. Éppen ezért az elérhető legközelebbi (hamburgi) európai baptista szeminárium felé igyekeztek orientálni a legtehetségesebb fiatalokat. Az alig egy tucat hazai reprezentáns azonban aligha jelentett volna megoldást a lelkészhiányra, sokkal inkább két magyar hallgató vágyálma, amit visszaérkezésük után meg is valósítottak. Udvarnoki András — a szeminárium igazgatója 1938-ig — és Balogh Lajos azzal a határozott céllal tért vissza Németországból, hogy magyar földön is megvessék az alapjait egy hasonló intézménynek. Erőfeszítéseiket 1906-ban koronázta siker. A Hamburg felé való orientálódás egy másik lényegi kérdést is felvet. 1906-ig idehaza a baptizmus képét erőteljes germán jelleg hatotta át (liturgikus nyelv, vezetők, tagok nemzetiségi hovatartozása stb.), azaz a földrajzi közelségen kívül a szellemi rokonság is Hamburgot nyilvánította ideális célállomássá. A szeminárium kezdeti éveiben a működési szisztéma ugyancsak német hatásokról árulkodott. Azonban a húszas-harmincas évekre ez fokozatosan angolszász irányba tolódott el (amerikai és angol pénzügyi támogatások, tanárok, angol nyelvoktatás). A váltás nyilvánvaló módon nyomot hagyott a későbbiekre nézve a baptizmus egész hazai képén is (pl. Billy Graham vagy id. Martin Luther King fogadása Amerikából, szoros kapcsolatok ápolása a tengerentúli baptista közösségekkel). A nemzetközi jelleg hangsúlyozása, a határon túli területekkel való kapcsolattartás fokozása mindvégig az intézmény meghatározó céljai közé tartozott. Az elcsatolt magyar területekről az eltelt egy évszázad során nem egy diák érkezett Budapestre azzal a céllal, hogy itt részesüljön teológiai képzésben, majd visszatérjen anyagyülekezetébe. Testvérintézmények (Prága, Rüschlikon) tárták ki kapuikat a hazai diákok előtt továbbképzés céljából, sőt a XX. század harmadik harmadától a tengerentúli iskolák váltak az oktatók legkedveltebb célpontjaivá a teológiai doktorátus megszerzéséhez. A szeminárium kezdeti képe és rendszere összehasonlíthatatlan a maival. Akkoriban tanfolyam jellegű, néhány hetes, utóbb hónapos bentlakásos képzésben oktatták az alig néhány tucat hallgatót, akiket csak minden 2. vagy 3. évben egészítettek ki újoncokkal. Feltéve, ha a hadi és pénzügyi helyzet nem gátolta meg a jelentkezők Pestre jutását. Az első évtized nehézségeit legyűrve ' Éppenséggel ez sem lebecsülendő, hiszen Hamburg, Stockholm és Róma után a budapesti volt az európai kontinens negyedik, Közép-Európa első baptista szemináriuma. [ 489 ]
