Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Újraolvasó - Győry Elemér: Üzen a múlt
Újraolvasó Acta Papensia xiii (2013) 3. SZÁM veszélye nélkül. De van egy mód, amellyel lehet segíteni és ez az egyéni vágyakról és igényekről való lemondás. Mondj le valamiről, egy szenvedélyről, egy öltöny új ruháról, vagy legalább egy pár selyemharisnyáról, vagy naponként egy kockacukorról, mondj le akármilyen kicsiségről, azért, hogy azáltal segíthess másokon. íme, ez a szociális jelentés ennek az emléktáblának a legfelségesebb, aktuális üzenete a ma élő nemzedék számára. Mélyen tisztelt közönség! A pápai főiskolának a száműzetésből való visz- szatérése óta 150 év telt el. Ez a 150 esztendő is azt mutatja, hogy az egyház- kerület gyülekezeti és magánosok mindig tudtak áldozni a főiskola fennmaradásáért. Sőt, nemegyszer történt meg, hogy városok keltek versenyre azért, hogy melyik foglalhassa azt gyűrűjébe ragyogó gyémántként.2* Amikor pedig néhány esztendővel ezelőtt a legilletékesebb ajakról hangzott el a felhívás: veszélyben a pápai főiskola, mentsétek meg az elsorvadástól, Dunántúl gyülekezetei szívesen hozták meg áldozataikat, hogy zavartalanul folytathassa és tölthesse be nemes hivatását. Most is üzen a múlt. Halljátok meg az emléktábla beszédét; tartsátok fenn a főiskolát! Áldozzatok intézményeinkért és nemzeti szent eszményeinkért! Ne nézzétek azt, hogy én voltam az a gyarló ajak, mely hódolhatott a gyülekezet Angyala előtt és meg meri mondani e nemes község23 24 ma élő fiainak és leányainak: atyámfiai, ha büszkék vagytok nemes őseitek nemes cselekedeteire és e ti nemes-leveletekre, ne feledjétek el, hogy a nemesség kötelez.25 És ha én csak bizonytalan zengésű harsonája lehettem az Istennek, mellyel bele akarta zengeni az üldözött, kifosztott, megalázott magyarság életébe, hogy ha még a föld is megrendülne lábaink alatt, és a pokol minden ördöge ellenünk támadni is, mi akkor sem veszünk el, ha megbecsüljük egymást, pártoskodó magyarok, ti legyetek a múlt üzenetének ékes szavú aranytrombitái. 23 A pápai főiskola áthelyezéséért 1848-ig két alkalommal küzdöttek egyes városok. 1804-1809 között Révkomárom és Pápa, 1839-1847 között Győr, Pápa, Révkomárom, Székesfehérvár, Veszprém küzdött egymással, de Pápa jobb feltételekkel győzött. Harmadszor 1892-1893-ban Pápa és Komárom közt folyt a székhelyharc, amely szintén Pápa győzelmével végződött. 1872-1875 között a pápai jogakadémia Révko- máromba, illetve Székesfehérvárra való áthelyezését kezdeményezték, sikertelenül. Vö. KIS 1896. 124-139., 225-245., 286-289., 313-316. 24 A pápai járásban, Pápától 6 km-re keletre fekvő Adásztevel 1848-ig egytelkes (kuriális) nemesek lakta község volt. A birtokosok egy része 1723-ban III. Károlytól nyert új adománylevéllel (nova donatio) biztosította kiváltságait. PÁTKAI 2010.16-19. 25 „Noblesse oblige” - „a nemesség kötelez”: francia mondás, mely de Lévis herceg udvari nevelőjétől származik és azt a lovagi eszményt tükröző morális követelményt fejezi ki, mely szerint a nemest rangja erényes cselekedetekre, az eselettek, rászorulók önzetlen szolgálatára kötelezi. A XVIII. században született mondás a XIX. században terjedt el Európa-szerte. [ 484 ]
