Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Forrásközlés - Szalayné Gubricza Emese: Egy somogyi "lámpás" az ezredfordulón (Szalóky Dániel csokonyai néptanító 1919-ben készült önéletírása)
Forrásközlés í^> Acta Papensia xiii (2013) 3. SZÁM kezésemre adta a hintáját, hogy azon a vasútállomásra kimehessek. Az utcán ismét elkerültem az atyafit, mikor pedig az állomásra érve úri emberhez méltó önérzettel és bátorsággal jelentettem a főnöknek bikaszállítási akaratunkat, az sem tett semmi kifogást az ünnepi beraktározás és elszállítás ellen. Ezt nyertem a hintón megjelenéssel. Mikor az állomásról egy vendéglőbe visszamentem, ispány úr finom tokaji borral traktált meg. Másnap behajtotta a gulyás a bikát, mi pedig kocsin érkeztünk a református templomhoz elég jókor arra, hogy Fejes István106 prédikációját is meghallgathattuk. Istentisztelet után be is kellett hozzá mennem egy kis levesételre; többet már nem engedett meg, a bika megérkezett. Mikor a bikát bevagoní- roztuk, én előre elmentem gyalog az első állomásra, a híres Sárospatakra, hogy ősrégi iskoláját, stb. megláthassam. Ekkor történt, hogy a város végén levő temetőbe is bementem; ott a temetőőr útmutatására Héjas Dániel barátom107 azelőtti évben meghalt diák fia sírját felkerestem, s onnan egy marék földet és néhány virágszálat hazahoztam a temetésén jelen sem lehetett szülők részére. A bika nem volt valamely czimeres (mert a követválasztás a csokonyaiak behódolása nélkül múlt el), azért csak hazaszállítottuk 20 forint kiadás mellett irulva-pirulva, de nem voltak vele megelégedve sem a gazdák, sem a tehenek. Érdekes utazásom volt egy más alkalommal Hódmezővásárhely-Csaba- Arad útvonalon Erdélybe. Csorvásról és az azon vidéki községekből több naza- rénus asszony jött be kupénkba. Mindegyik egy-egy nagy pakkot hozott magával Arad vidékén vasúton vagy gyárakban dolgozó férjeiknek. Az asszonyok mindegyike kezében tartotta imádságos vagy énekeskönyvét, abba gyakran bele-belenézegettek. Az utitársaságunkban levő iparosok egyike-másika csúfolta őket szenteskedésükért. Ők a maguk módja szerint mentették magukat. Én is kíváncsi voltam arra, hogy milyen tartalmú könyvet szorongatnak kezeik kö106 Fejes István lelkész 1838. január 22-én született Legényén. 1847-től Sárospatakon tanult. Rektor volt Fehérgyarmaton, majd teológiai tanulmányait Pesten fejezte be. 1860-tól Hódme- zővásárhelyen tanított. 1865-ben választották meg Sátoraljaújhelyre lelkésznek. 1895-1898 között a felső-zempléni egyházmegye esperese, 1910-től a tiszáninneni egyházkerület püspöke volt. 1913. december í-én hunyt el Sátoraljaújhelyen. SZINNYEI 1891-1914. III. 280-282. ZOVÁNYI1977.191-192. 107 Héjas Dániel kezdetben Pusztakorpádon, az 1860-as évek 2. felében Zádorban, majd 1883-ig Rinyaújlakon tanított. 1883-tól 1908-ig volt előkönyörgő Rinyaújnépen. 1908-ban, 51 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Felesége Bokor Ágnes volt. DREL II. 138. a. 1909. aug. közgy. 68-69. Egyházkerületi Névtár. 1863. 43. 1865. 70. 1866. 30. 1869. 41. 1873. 29. 1874. 32. 1875. 42. 1879. 20.1880. 28. 1882. 31.1884. 24. SZABÓ 1929. 176. [434 ]
