Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)

2013 / 3. szám - Forrásközlés - Szalayné Gubricza Emese: Egy somogyi "lámpás" az ezredfordulón (Szalóky Dániel csokonyai néptanító 1919-ben készült önéletírása)

^ Forrásközlés í^>

Acta Papensia xiii (2013) 3. SZÁM

re,67 Domokos István,68 Fonay Ágoston,69 Horváth Zsigmond Ágoston,70 István György,71 Lőrinc János,72 {...}73 A., Lőwy Adolf jegyző,74 Lőnyi M., Máté Lajos,75 Magyar István,76 Mad. Gy., Pittner György,77 Felső Sáfár József, Nagy Sáfár János,78 Szalóky Dániel elnök, gr. Széchenyi Géza,79 Széki Elemér, 0 Tancsa S.

66 Csapó József a csokonyai gyülekezet presbitere, gondnoka és községi elöljáró, községi bíró volt. Presbiteri jegyzőkönyv. 258, 355.

67 Domián Imre Csokonya (Rinyaújlak, Visonta) jegyzője volt. Tiszti Címtár. 1906.112. 1907. 112. 1908. 113. 1909. 118. 1910. 122. 1911. 125. 1912. 127. 1913. 131. 1914. 134. 1915. 135. 1916. 148. 1917. 158. 1918.102.

68 Domokos István a csokonyai iskola gondnoka volt. Egyházkerülti Névtár. 1901. 26. 1903. 21. 1904. 21. 1905. 21. 1906. 21. 1907. 26. Szó lehet esetleg még Domokos Illésről, aki a csokonyai gyülekezet gondnoka volt. Egyházkerületi Névtár. 1901. 26. (A szövegben: Domokos I.)

69 Fónay Ágoston a Csokonyavidéki Népnevelési Egylet jegyzője volt 1882-ben és 1884-1913 között. BŐSZE 1988. 251-252.

70 Horváth Zsigmond Ágoston ferences szerzetes, katolikus plébános 1856. november 12-én született Hidegségen (Sopron vm.), apja Horváth Ferenc zsellér, anyja Szalay Mária volt. 1881- ben szentelték pappá. 1891-ben vették fel a veszprémi egyházmegyébe. 1891-től Barcson káplánként, majd 1893-tól Erdőcsokonyán plébánosként szolgált. PFEIFFER 1987. 530.

71 István György csokonyai gazda, egyháztag volt. Presbiteri jegyzőkönyv. 409.

72 Lőrincz János egyháztag és községi elöljáró volt. Ő is köszöntötte a a 40 éves tanítói jubileumát ünneplő Szalóky Dánielt. Presbiteri jegyzőkönyv. 357. DPL 1906. 829.

73 Olvashatatlan vezetéknév.

74 Lőwy Adolf a Csokonyavidéki Népnevelési Egylet könyvtárnoka volt 1897-1910 között. BŐSZE 1988. 252.

75 Máté Lajos lelkész 1865. május 31-én született Darányban (Somogy vm.), apja Máté Lajos lelkész, anyja Záborszky Mária volt. Elemi iskolai tanulmányait Darányban és Pozsonyban, a középiskolát Csurgón és Debrecenben, a teológia első 3 évfolyamát Debrecenben, a negyediket Pápán végezte. Kápláni szolgálatot végzett Darányban, Hedrehelyen, Gigében, Kutason, Magyarladon és Somogyhatvanban. 1892-ben a magyarladi gyülekezet választotta meg lelkészének, ahol 1895-ig szolgált. Ezután félévig Kálmáncsán volt lelkész. 1896-ban Somogy- visontára került. 1931-ben vonult nyugalomba. Felesége Paál Irma volt. 1937. szeptember 13-án Barcson hunyt el. KRÁNITZ 2013. 839-841.

76 Magyar István helybeli kovácsmester volt. Presbiteri jegyzőkönyv. 323.

77 Pittner György helybeli vendéglős volt. DPL 1898. 332.

78 Felső Sáfár József és Nagy Sáfár János a falu lakói, a gyülekezet tagjai, világi elöljárók voltak. Presbiteri jegyzőkönyv. 312.

79 Gróf Széchenyi Géza (1860-1930) császári és királyi kamarás, főrendiházi tag. Beutazta Észak-Amerikát, Kelet- és Dél-Afrikát. 1901-ben feleségül vette Hoyos Terézia grófnőt. Visonta- csokonyai birtokán élt. FABRO-UJLAKI1905. 106.

80 Széki Elemér 1850. december 27-én született Pápán, apja Széki Béla főiskolai tanár, anyja Kimiti Julianna volt. Elemi iskoláit Lukafán, Kisbajomban, Csokonyán és Pápán, gimnáziumi tanulmányait és a teológia első évét Pápán végezte, a II-IV. évet pedig a budapesti teológiai akadémián. A budapesti egyetem bölcsészeti karának is hallgatója volt, természettudományokat és arab nyelvet tanult. 1873-ban a gyönki gimnázium tanára lett, latin és német nyelvet, természetrajzot és éneket tanított. 1875-ben az első, 1876-ban a második lelkészképesítő vizsgát is letette a dunamelléki egyházkerületben. 20 évig tanított Gyönkön. 1892-ben a Révkomárom[ 422 ]