Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Műhely - Hudi József: Takácsi nemes község alfabetizációja a későrendi korszakban (1698–1847)
Műhely ■§► Acta Papensia xiii (2013) 3. szám váltak. Evangélikus jobbágyok nagyobb számban 1747-ben telepedtek le, amikor Vaszaron választás elé állították őket: katolikus hitre térnek, vagy elköltöznek. Tömegesen az elvándorlás mellett döntöttek. Egy részük Gecsén, másik részük Takácsiban telepedett le. " Elköltözésük feszültséget okozott Vaszaron, mivel éves vármegyei adójuk a katolikus jobbágyokat terhelte.16 17 Protestáns jobbágyok a környék protestáns településeiről szintén beköltöztek a faluba. A XVIII. század közepén többszörösen rétegzett helyi társadalom alakult ki, hiszen minden felekezetben voltak nemesek (a katolikusban néhányan, a két protestánsban sokan), s minden felekezetben voltak jobbágyok (a katolikusban sokan, a két protestánsban kevesebben). S létezett egy átmeneti réteg: az agiliseké, akik félig nemesek, félig jobbágyok voltak. Agilisnek tekintették azt a parasztrendűt (és annak leszármozattait), aki nemes nőt vett feleségül, s akinek hozományába nemes birtok (leánynegyed) is tartozott, mely adómentesnek számított; az agilis saját személye után viszont adót fizetett. A részleges adómentesség miatt szabadosnak (libertinus) is nevezték őket. A későbarokk korban, sőt még a felvilágosodás és liberalizmus korában is az egyén és közösség viszonyát alapvetően vallási hovatartozása határozta meg. A hagyományos társadalomban minden személy valamely felekezethez kötődött. A katolikus-protestáns viszonyt 1781-ig, a türelmi rendelet bevezetéséig az ellenségeskedés jellemezte, amely a hétköznapok világát is meghatározta. Ezt követően a vallásháború időszakát fokozatosan a békés egymás mellett élés, sőt a bizonyos fokú együttműködés korszaka váltotta fel. Az egyén vallási-világnézeti nevelését a család, illetve az egyházi fenntartási iskola végezte. Az alfabetizáció sikerének legfontosabb előfeltétele az iskola megléte volt. A faluban sokáig csak református iskola működött, ebbe jártak az evangélikusok gyermekei is (ahogy az evangélikus templom meg- épültéig, 1806-ig a református templomot is közösen használták). A saját templom felépítése után a pápai evangélikus egyház lelkipásztora vagy káplánja tartotta az istentiszteletet a takácsi leányegyházban.18 A takácsi református tanítók már a XVII. század utolsó évtizedeiben is működtek, pontosabb névsorukat azonban csak a XVIII. század második har16 HUDI-MEZEI 2010. 159. 17VeML IV. 1. t. A vaszari jobbágyok folyamodása a vármegyéhez adójuk mérsékléséért. Vaszar, 1748. A folyamodás a Takácsiba költözést említi, így bizonyos, hogy az evangélikusok többsége itt telepedett le. 18 A leányegyházat csak 1938-ban szervezték anyaegyházzá. Vö. VERESS D. 1998.18. [ 350 ]
