Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 1. szám - Forrásközlés - Hudi József: Adalékok Tarczy Lajos külföldi egyetemi tanulmányaihoz (1831–1833)
Forrásközlés ^ Acta Papensia Xlil (2013) 1. szám tanárnak, ami a „nagy ember” halála után konfliktushoz vezetett. Márton ellenzéke igyekezett Tarczy alkalmazását megakadályozni, s ezért ellenében Stettner Györgyöt támogatták. Tarczy nem titkolta, hogy Stettnert nem tartja alkalmasnak (eléggé felkészültnek) a tanszék vezetésére. Tarczy a bécsi tanév idején Eőry Gáborral és Kazay Gáborral állt levelezésben. Az 1832. január 28-án kelt, s Kazaynak küldött válaszleveléből kitűnik, hogy a kapcsolattartásban fontos szerepe volt a közvetítőknek: a Bécsben megforduló pápai zsidó kereskedőknek, akik a küldönc szerepét játszották. Tarczy Bécsben viszonylag zárt világban élt; csak Márton József egyetemi tanár - Márton István testvérének - családjához volt bejáratos. A nagyvilági élet elérhetetlen volt a vékonyerszényű diák számára. Pedig szeretett volna rendszeresen színházba, operába járni, de nem tehette. Leveléből kitűnik, hogy tudatosan készült a tanári pályára, s csekély pénzét különórákra fordította. A bécsi Politechnikumban rajzot tanult annak érdekében, hogy a gyakorlati geometriát és a mechanikát színvonalasabban taníthassa Pápán. 1832 tavaszán jogi ismereteit is gyarapítani kívánta a „jus metallicum” (bányajog) tantárgy tanulásával. Nem érdektelen azon okfejtése, hogy Franciaország fejlődését az elmúlt negyven évben részben a matézisnek (fizikának), átvit- tebb értelemben a természettudomány előretörésének köszönhette. Berlini tartózkodása idején megismerte az egyetem világát és szabad idejében tett utazásai során a német valóságot. Erről három, szintén Kazaynak írt levele tanúskodik. Az elsőt 1833. március 5-én, a következőt 1833. június 10-én, a harmadikat augusztus 8-án írta. Júniusi beszámolójából kitűnik, hogy Bécsből eredetileg nem a berlini, hanem a lipcsei egyetemre akart menni, de a bécsi kormányhatóságok csak Berlinbe adtak neki útlevelet. Tóth Ferenc püspök leveléből az is kitűnik, hogy eredetileg Lipcse mellett Göttingen is a tervei között szerepelt - nyilván a püspök hatására. Utólag hálát adott a sorsnak azért, hogy Berlinbe kerülve megismerhette az „újj idő’ philosophiáját”. A nyári szemeszterben 5 tárgyat vett fel: Leopold von Henning (1791-1866) professzortól Hegel filozófiáját, továbbá Goethe színelméletét; Martin Ohm (1792-1872) professzortól az analízist és trigonometriát, Ermán professzortól elektrológiát (elektromosságtant) és magne- tológiát (mágnesességtant), fizikát és geográfiát tanult. Henning és Ohm voltak legkedvesebb professzorai, ők hatottak rá leginkább. Utazása és kirándulásai során és a berlini egyetemen szerzett élményei alapján rá kellett döbbennie Magyarország elmaradottságára. Nemcsak a [24]
