Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 2. szám - Forrásközlés - Hudi József: Voyta Adolf visszaemlékezései IV. (befejezés)
<0 Forrásközlés ^ Acta Papensia XIII (2013) 1. szám — Hát, a Lajoskának egy szavába került, hogy adjanak a polgármesternek valami kitüntetést. No, hát adtak is, de nem kellett. Sokkal jobban eset[t] apámnak az, amit Kerkápoly Károly minis[z]ter mondott neki, t. i., hogy a napokban a neve előjött a minis[zjtertanácson abból az alkalomból, hogy egyik minis[z]ter azt ajánlotta, hogy a rendes tanácsú városok26 polgármestereinek jogvégzetteknek kellene lenni. — Én — [így] Kerkápoly — azt feleltem, erre semmi szükség nincs, mert Pápán van nekünk oly polgármesterünk, aki soha nem volt jogász, hanem építész, és ez a várost példaszerűen, rendben tartya. Szerencsés volna, ha minden ily város27 ilyen polgármesterrel bírna. Erre az indítványt elejtették. Megundorodtam ezen fentebb leírt eseten; lemondtam minden részvételről,28 mind [a] községi, mind [az] országos ügyektől29 távol tartottam magamat, sőt, a casinóba sem jártam, hírlapot sem tartottam ezentúl. Ezekben a napokban történt, hogy egy úri külsejű ember látogatott meg. Bemutatja magát név szerint, amit én elfelejtettem, de ez nem lényeges. Azt mondta, hogy ő Gelich Richárd30 dandárnok segédtisztje volt, és [a] forradalom után mint komáromi kapituláns szabadlábon maradt. Ő mindig katona volt, így most egy új pályát kellett választania. így jött egy biztosító társulathoz. Láttam, hogy úri emberrel beszélek, helyet mutattam neki. El kezdi mondani, hogy két nap óta Pápán van és igen ajánlották neki, hogy engem látogasson meg. Én erre közbevágva azt mondtam, hogy sajnálom, mi az „Első Magyar’-nál vagyunk évek óta 6-6 évre biztosítva. 5 évet fizetünk, a 6-ik ingyenes], 26 Pápa az i87i:XVIII. te. végrehajtása során, 1872-től lett rendezett tanácsú város. Szervezeti-működési rendjét ismerteti: SCHOOR 1905. 353-363. 2' A szövegben hibásan: városnak, javítottuk. 28 A kéziratban: részvételtől, javítottuk. 29 A szövegben hibásan: se községi, se országos ügyektől, javítottuk. 30 Gelich Richárd (Pozsony, 1821. június 2. - Budapest, 1899. február 4.) katonadinasztiából származott, a bécsi katonai akadémián végzett, majd 1840-től a 30. gyalogezredben szolgált. 1848 novemberében a 13. honvédzászlóalj főhadnagya, majd a hadügyminisztérium táborkari osztályán működött a világosi fegyverletételig. 1849-ben a fogságból megszökött, Brüsszelben, majd Londonban élt, a brit hadsereg őrnagyaként részt vett a krími háborúban. A bécsi titkos- rendőrséget rendszeresen informálta a magyar emigráció helyzetéről. 1858-ban hazatért, egy évi fogság után kiengedték. A kiegyezésig Temesváron volt újságíró. 1867-től a magyar hadügyminisztériumban dolgozott, 1870-tól a 4. honvédzászlóalj parancsnoka volt ezredesi rangban. 1871-ben Pozsonyba dandárnokká nevezték ki. 1878-ban címzetes vezérőrnagyként nyugdíjazták. 1882-1889 között három kötetben közzétette a szabadságharc történetét. SZINNYEI 1894. III. 1097-1100., BONA 2000. 353. [ 220 ]