Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)

2013 / 2. szám - Forrásközlés - Köblös József: Bizonyságlevelek Páli Mihály lelkész pályafutásának kezdetéről

Forrásközlés <^> Acta Papensia XIII (2013) 2. szám Segédlelkészi állomáshelyei mind a tatai egyházmegyében voltak: 1896- ban Mocsán, 1897-ben Kocson, 1898-ban Tatán, 1898-1899-ben Esztergomban, 1899-ben ismét Kocson szolgált, majd 1899-ben Naszályon helyettes lelkész­ként, 1899-1900 között pedig Szőnyben ismét segédlelkészként működött. Ezután a komáromi egyházmegyébe került, ahol 1900-1901 között Hetényben helyettes lelkész volt. 1901-ben választották meg Diósförgepatonyba, ahol 1910-ig lelkészkedett, majd Kismányára hívták. Ott szolgált 1923. október 23- án bekövetkezett haláláig.Ki Felesége Borza Julianna volt, akitől 9 gyermeke született: Erzsébet, Margit, Ilona, Katalin, Piroska, Julianna, Jolán, Vilma és Sándor. Közülük 1943-ban Margit és Ilona már halott volt, Jolán állami taní­tónő, Perük István telektanyai (Szabolcs vm.) Hangya körzetvezető felesége, Vilma pedig Tibold Géza üllő-tornyoslőbi állami tanító felesége, ekkor már volt egy egyéves kislányuk, Zsuzsanna. Az egyetlen fiú, Sándor Hangya­tisztviselőként dolgozott, 1943-ban Felsővisón teljesített katonai szolgálatot.83 84 Az idősebb Lajos második fia, Sándor 1872. április 24-én Szomódon szüle­tett. A gimnáziumot és a teológiát Pápán végezte, kivétel a teológia I. évfo­lyama, amit 1890/91-ben Debrecenben járt. A tatai egyházmegyében segédlel- készkedett, állomáshelyei: 1894-1895 között Tata, 1896-1898 között Szőny, 1898-1899 között pedig Kocs. 1899-ben választották meg Esztergomba a gyü­lekezet sorrendben második rendes lelkészének. 1943-ban írt életrajzában külön kihangsúlyozza, hogy ezt az egyházközséget 1881-ben tatai esperesként még apja hívta életre. Néhány mondat erejéig olvassunk bele az életrajzba! „1881. október 15-én ő tartotta itt az első református istentiszteletet a vár­megyeház nagytermében, amelynek falairól a prímások mint örökös főispán­ok arcképei néztek alá a szerintük eretnek istentiszteletre. Maga a termet átengedett alispán is kiváncsi volt rá, és a karzatról végighallgatta, s mikor kijöttek, a református uraktól csodálkozva kérdezte: „Hát ti is hiszitek a Krisztust?”(Közülük az egyik beszélte el nekem, amikor én ide kerültem).” Sándor 1917-1921 között egyházmegyei tanácsbíró is volt. Az esztergomi gyülekezetben 1944-ig szolgált, akkor nyugdíjba ment. 1949. március 22-én halt meg. Feleségének, Lászlófalvi Velits Mariskának 1900. július 9-én a Buda- pest-Kálvin téri templomban esküdött örök hűséget. Három lányuk született: 1904-ben Mariska, aki 8 napos korában meghalt, 1907-ben Etelka és 1911-ben 83TtREL I. 8. d. 6. Diósförgepatony. I. 2. II. 3-8. d. 8. Kismánya. 12. d. 11. Szomód. II. 7. GE- RECSEI-KÖBLÖS-KRÁNITZ 2012. 433­84 KRÁNITZ 2013. 317-318. [187]

Next

/
Oldalképek
Tartalom