Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 2. szám - Forrásközlés - Köblös József: Bizonyságlevelek Páli Mihály lelkész pályafutásának kezdetéről
Forrásközlés Acta Papensia XIII (2013) 2. SZÁM Mihály 1804-1807 között szolgált Szemerén.29 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tanúbizonysága szerint gyülekezetével való kapcsolata nem volt felhőtlen: a díjlevéllel összefüggésben folytonos vitái voltak az elöljárókkal.30 Kezdetben Bika István rektorral is adódtak problémái,31 de később már nem volt rá panasza.32 Az egyházmegyei elöljáróság elsimította a díjlevél-ügyben a gondnokkal, és egy rágalmazás kapcsán egy másik elöljáróval támadt ellentéteket is.33 Három személlyel kapcsolatban merült fel a templomkerülés vádja, ezekkel kapcsolatban a békés megnyerést javasolta az esperes.34 29 Lelkészségének kezdete és vége bizonytalan. Búzás Pál pápai esperes március 20-án ad engedélyt a választás elfogadására, felszentelésekor, május 8-án már szemerei lelkész. Lásd a 9- 10. sz. dokumentumot! Következő állomáshelyén, Becsvölgyén 1807. március 26-án kezdi szolgálatát. DREL I. 1. u. Becsvölgye. I. 19. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvben 1804. november 13. és 1806. november 11. között fordul elő szemerei lelkészként. DREL II. 35. b. t. 199, 210, 221. A helyi lelkésznévsor csak 1805-től szerepelteti. DREL I. 1. u. Győrszemere. 1. Ezt a hibás adatot többen is átvették. TÓTH 1927. 36. VARADY 2002. 659. 30 1804. november 13. A lelkész panaszolta, hogy szántóföldje egyharmadába minden második évben az iskolamester számára vetnek kukoricát, holott ez nincs benne a díjlevélben. Miután elődei azonban igazolják, hogy ez korábban is szokásban volt, nem változtatják meg a szokott gyakorlatot. DREL II. 35. b. 1. 199. 1805. november 15. A lelkész azt panaszolta, hogy a kurátor nem gondoskodott kukoricája leszedéséről és behordásáról. Az elöljárók szerint ez nincs benn a díjlevélben, korábban is csak jóakaratból tették meg, de most megígérik, hogy meg fogják tenni. DREL II. 35. b. 1. 210-211. 1806. november 11. A lelkész panaszolja, hogy ígéretük ellenére a hallgatók nem trágyázták meg és szántották fel az egy hold kukoricást, amit most az esperes elrendel. DREL II. 35. b. 1. 221-222. 31 1804. november 13. Az Oskola Mesterre nints panassza az Ekkklesiának. A’ Tiszteletes Úr mondja mindazáltal, hogy szitkos, káromkodó, és ottan ottan részegségig tele issza magát. Az Oskola Mester nem panaszolkodni, de mindazáltal változni akar. DREL II. 35. b. 1. 199. 32 Bika István 1809-ig szolgált Szemerén. Életpályája röviden: 1791-1796 között Padragon, 1796-1809 között Szemerén, 1809-1817 között Rédén, 1817-1819 között Mihályházán, 1819-től Nagy- és Kispiriten volt rektor. DREL 1. 1. u. Réde. II. DREL II. 35. a. 2. 102, 124, 127, 142 (1804- ben Padragra helyezték!), 147 (Dörögdre helyezték!), 149, 187, 208. DREL II. 35. b. 1. 33, 52, 64, 75, 83, 97, 103, 115, 147, 165, 174, 188, 199, 210, 221, 237, 242, 257, 266, 273, 275, 281, 289, 297, 317, 322, 333. DREL II. 35. b. 1817. 1. 1818. 16. TÓTH 1820. 24 (1820-ban szentkirályi rektor!). TÓTH 1927. 37, 55, 61, 72, 85. 33 1805. november 15. Az elöljárók azt jelentik, hogy őket, és különösen a’ Curatort egy Predikácziójában a Tiszteletes Uram meg motskolta volna. De ez a motsok, azt mondja a’ Tiszteletes Ur, hogy tsak abból állott, hogy némelly fogyatkozások és rendeletlenségek ellen, mellyek az ö kárával köttettek öszve, fedödött a tanításnak vége felé. ... Más fogyatkozásokat is orvosolnak, mellyekröl a Tiszteletes Urpanaszolkodik. Kis Mihállynak exprobráltatott, hogy a’ Tiszteletest Markovits Urnái rágalmazta. Egyszóval ezen Ekklesiában a Tiszteletes Úr és annak Elöljárói között békesség szereztetett. DREL II. 35. b. 1. 210-211. 34 1806. november 11. Itt a Tiszteletes Ur ellen semmi panasz nem emlittetik. Hanem az Ekklesiabeliek, valamint a Tiszteletes Úr is azt említik, hogy Roboz Ur, Sándor László és egy Fejes Mihály névű a’ Templom járástól el vonták magukat, a Prédikátor Conventiojába nem fizetnek, a’ két első mint Compossessorok, úgy mondatik, az előtt se fizettek ordinarie, az utolsó pedig tsak ezen esztendőben denegalta a’ fizetést és a szolgalatokat. Ezen utolsó [ 179 ]
