Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)

2013 / 1. szám - Szemle - Tüskés Anna: Magyarországi diákok a bécsi egyetemen 1365–1526 (Karlinszky Balázs)

Acta Papensia XIII (2013) 1. szám A kötet közel kétharmadát az Adattár teszi ki, amelyben 1368-tól kezdődő­en egyedi sorszámmal kerültek felvételre a bécsi egyetemre beiratkozott ma­gyarországi hallgatók. Az egyes személyeknél feltüntették a származási helyét (ha ismert), a település mai nevét, egyetemi tanulmányai folytatásának évét — rendszerint a beiratkozás vagy a fokozatszerzés napját —, a megszerzett fokozato(ka)t, az esetleges más egyetemi tanulmányokra vonatkozó adatokat, s végül az adatok forrását. Ismertebb személyek — bárók, főpapok — esetében pár soros életrajz teszi teljesebbé az információsort. Az egyes bejegyzések sok rövidítést tartalmaznak, ezek közül azonban egyedül a vármegyék kódszámos rövidítése hat kezdetben némileg zavaróan. Az adattárat rövid összegzés vezeti be, és három mutató segíti az eligazo­dást a 7213 rekord között. A kötet összeállítója sok teret hagyott a későbbi elemző munkáknak. Az adattár hátteréül szolgáló adatbázis elektronikusan létezik, amelyben a megfelelő keresősablonok alkalmazásával az adatok köny- nyen szűrhetők, amelyekből mutatós táblázatok és grafikonok készíthetők. S éppen itt éri hátrány a Gutenberg-galaxisban létező felhasználót az informá­ciós társadalomban élővel szemben: a könyv adattárában minden egyes kere­sés nehézkes. Ez nem is lenne probléma, hiszen egy adott téma kutatójának akár csak másfél évtizeddel ezelőtt sem volt még egyéb lehetősége, mint egy- egy adattár vagy forráskiadvány átlapozása, amiben legfeljebb a közreadott mutatók segíthették munkáját. Tudván azt, hogy az adatbázis elektronikusan is létezik, talán jogosan merül fel a kérdés: nem kellene-e esetleg ezt online vagy valamilyen elektronikus adathordozón is közzétenni. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a papír alapú publikációk nagy előnye, hogy áramkima­radás esetén is használhatók - nem beszélve a különböző informatikai adat­hordozók villámgyors elavulásáról így a jelen gazdasági körülmények kö­zepette mindenképpen üdvözlendő a jövő számára is biztosan elérhető könyvformátumú megjelentetés. Amit mégis fel lehet róni a közreadóknak, az a nem megfelelő számú mutató közreadása. Az adatbázis kutatását három segédlet könnyíti meg a kötetben: helynév-, keresztnév- és családnévmutató. dalmat összegezte: FEDELES Tamás: A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a késő kö­zépkorban (1354-1526). Pécs, 2005. (Tanulmányok Pécs történetéből 17.) 28-36. A kanonokok egyetemjárását azóta többen is vizsgálták, így például G. TÓTH Péter: A csanádi székes­káptalan kanonokjainak egyetemjárása a későközépkorban. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 19 (2007) 37-58., KÖRMENDY Kinga: Studentes extra regnum 1183-1543. Esztergomi kanono­kok egyetemjárása és könyvhasználata. Budapest, 2007. A témához tartoznak Solymosi László rövid életrajzai, amelyeket a veszprémi székeskáptalan könyvtárát használó, döntően helybeli kanonokokról állított össze: SOLYMOSI László: Könyvhasználat a középkor végén. (Könyvköl­csönzés a veszprémi székesegyházi könyvtárban.) = SZELESTEI N. László (szerk.): Tanulmá­nyok a középkori magyarországi könyvkultúráról: Az Országos Széchényi Könyvtárban 1986. február 13-14-én rendezett konferencia előadásai. Budapest, 1989. 77-119. [ 139]

Next

/
Oldalképek
Tartalom