Acta Papensia 2012 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 12. évfolyam (Pápa, 2012)
Műhely - Fekete Csaba : A nagydobszai graduál Psalteriuma
MŰHELY Acta Papensia XII (2012) 1-4. ről való.9 Harsányi István sárospataki tanár és könyvtárigazgató (kortársaival) azt a hiedelmet vallotta, hogy a Batthyány-graduál valamennyi protestáns énekeskönyv őse. Az alábbi áttekintés a Nagydobszai graduál Psalteriumában a bibliai prózazsoltárok szövegének hagyományozására összpontosít. fé- fo A graduál ma a Zsoltárok könyve mintegy negyedrészét tartalmazza. Szövege zömében azonos a Batthyány/Ráday graduáléval, vagy igen hasonló forrásból való. Később másolt graduál nem lehet forrása a korábban másoknak. A Nagydobszai graduál forrása bővebb volt. Csonkult, mégis több tétel van benne, mint a Batthyány/Ráday graduálban. Most például a 119. zsoltár egyetlen szakasza sincs meg. A valószínűleg nem befejezetlen kötetben eredetileg bővebb lehetett a választék, antifónák utalásaiban — többek között — a hiányzó 119. zsoltár szakaszaira hivatkozik az egykori liturgus vagy kántor. A Nagydobszai graduálban ma található zsoltárok a következők: 1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 13, 15, 16, 19, 22, 23, 31, 33, 36, 43, 45, 47, 49, 51, 52,54, 55, 57, 67, 72, 96, 110, 111, 114, 117?, 118, 127, 130, 132, 144, 146. Összesen ez harminchét zsoltár, valamint a Canticum Zachariae, Canticum Mariae, Symbolum Athanasii. A Batthyány/Ráday és Nagydobszai graduál zsoltárszövegeiben azonosságok mellett apróbb és jelentősebb eltérések is vannak. Feltételezzük, hogy a 9 XVI. sz. 2. fele. Stoll 6. tétel. — A hagyományos keltezés a 2. jav. bőv. kiadásban változatlan. — BROCKHAUS szerint: „1556-1563; a magyar graduál-irodalom legfontosabb 16. sz.-i kézirata” (2. köt. 62). CSOMASZ TÓTH KÁLMÁN 1979-ben CZEGLÉDY 1978-ra válaszul irta: „Nézetem szerint a Batthyány-graduál fiatalabb volta [...] leginkább zenei megbízhatósága miatt is alig valószínűsíthető. [...] Hogy a Batthyány-graduált 1948-ban az akkoriban általános nézet szerint énekeskönyvünk még a század közepéről keltezi, az érthető. Ennek kiigazítása azóta több ízben és több menetben megtörtént. Az énekeskönyv 1963. évi kiadásában a XVI. század második felét, majd «Dicsérjétek az Urat« című könyvemben [Budapest, 1971. 244.] kéziratos graduáljaink keletkezéséhez »az 1570-es évek óta« kormeghatározást adtam meg.” Hangjegyes szertartási könyveink. = CSOMASZ TÓTH 2003. 333. *rv 93 ^
