Acta Papensia 2012 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 12. évfolyam (Pápa, 2012)
Műhely - Köblös József : A Dunántúli Református Egyházkerület pecsétjei (1612–2012)
MŰHELY Acta Papensia XII (2012) 1-4. pődnünk, hiszen a történeti és régészeti régiségeknek ekkor még nem volt a természetrajzi szemléltető eszközöktől elkülönített gyűjtőhelye. A természetrajzi és vegytani gyűjtemény alapvetően két részből állt: az 1857-ben átadott újkollégiumban (a mai Nátus épület elődjében) lévő nagy múzeumból és az ókollégiumban elhelyezett kisebb gyűjteményből. A minket érdeklő nagy múzeumot a már emlegetett Váli Ferenc, a neveléstan, természetrajz és vegytan tanára 1863-ban szervezte meg. Régiségtani részének alapját Sárközy József főiskolai gondnoknak az 1865/66-os tanév folyamán tett adománya képezte, mely több száz, Ószőny környékén gyűjtött régészeti leletből, valamint egy értékes gyűrű- és pénzgyűjteményből állt. Az ásvány-, növény- és állattani rész több adományozónak köszönhető: ezek között a Magyar Földtani Intézet, Kubinyi Ferenc, Jókai Mór, valamint Titius Pius minorita szerzetes voltak a legjelentősebbek. A vegyes anyag egy kétablakos emeleti teremben volt, 33 szekrénybe bezsúfolva, ebből a régiségtani rész 2 asztalon és 2 szekrényben kapott helyet.61 Ajándékozás és vásárlás útján a gyűjtemény folyamatosan gyarapodott: az 1866/67-es tanévben például többek között őzszarvak, kitömött madarak és viaszopál kőzetek mellett pecsétnyomók és régi sarkantyúk, az 1888/89-es tanévben pedig egy 1760-as készítésű boros kancsó és egy lepkegyűjtemény került ide, és 1884-ben lett máig mutogatott híres darabja az egyiptomi múmia is.62 A szakmai fordulat, vagyis a történeti-régészeti és a természetrajzi anyag kettéválása az 1890-es évek első felében fokozatosan zajlott le. Váli Ferenc 1882-ben bekövetkezett halála után Vikár Kálmán kezelte a természetrajzi műtárat, vele együtt a régiségtári anyagokat is. 1890-ben ő is meghalt.63 Utóda a természetrajzi műtár élén az 1891/92-es tanévtől kezdve Barcsi József, a geometria, magyar nyelv és természetrajz tanára lett, viszont a régiség- és éremgyűjtemény gyarapodását az évkönyv ettől kezdve már a természetrajzi műtárétól elkülönítve tüntette fel, majd - bár elhelyezésén még nem változtattak - az 1893/94-es tanévtől kezdve kezelését Kis Ernő történelem és latin tanárra bízták. Ő az 1895/96-os tanévben, mivel igazgató lett, megvált eme 61 1894/1895. ért. 140, 144. BORSOS 1899. 3. BARCSI 1900. 1-2. KÖVY 1987. 103. 62 1866/67. ért. 31. 1884/85. ért. 69. 1888/89. ért. 72. 63 BORSOS 1899. 4. KÖVY 1987. 103-104. ^ 64 ^
