Acta Papensia 2012 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 12. évfolyam (Pápa, 2012)
Adattár - GerecseiZsolt–Köblös József–Krántiz Zsolt: A Tatai Református Egyházmegye lelkészi adattára (1554–2012)
ADATTÁR Acta Papensia XII (2012) I -4. Gyermely Győr9 Esztergom (1881) Ete Hegyeshalom10 (1938) Héreg Kethely (Vértes-)11 Kisbér12 9 Csak az 1650-es évektől számították a tatai egyházmegyéhez, előtte hol a pápaihoz, hol a komáromihoz tartozott. Részletes kifejtése: KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 70. 1952-ben a pápai egyházmegyéhez csatolták. SZABÓ 2004. 129. 10 1938-ban alakult meg Mosonmagyaróvár fiókegyházaként, akkor azzal együtt a tatai egyházmegyéhez tartozott. 1947-től Rajkával, 1953-tól Levéllel és Rajkával, 1983-tól Levéllel és Űjrónafővel (azzal együtt Mosonszolnokkal és Mosonszentjánossal) társult. VÁRADY 2002. 660, 665, 692, 702. 1952-ben a pápai egyházmegyéhez csatolták. SZABÓ 2004. 129. 11 A gyülekezet egyetlen korai említése 1674-ből való, de biztos, hogy ekkor református volt, mert lelkésze később más tatai egyházmegyei református gyülekezetekben (Ete, Tarján) szolgált. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 399. DREL II. 70. a. 1. 7, 9, 431 (Étén év nélkül). TtREL I. 8. d. 7. Ete. I. 1 (Étén 1695-1708 között). VÁRADY 2001. 383 (Étén 1695-1708!). Kérdéses, hogy Kethely a pápai vagy a tatai egyházmegyéhez tartozott-e; földrajzi közelsége Ászárhoz és Kisbérhez az előbbit, lelkésze későbbi szolgálati helyei az utóbbit valószínűsíthetik. Az 1774-es összeírás a tatai egyházmegyénél hozza, a hívek ekkor, és a türelmi rendelet után is Császárra jártak istentiszteletre. Ami különös, 1774-ben nem emlékeztek rá, hogy valaha is szabad vallásgyakorlatuk lett volna! HUDI 2002. 443. Thury tehát alighanem helyesen járt el, mikor a tatai egyházmegyéhez számította. THURY 1998. II. 28. 1813-tól praeorans rektort tartottak, miközben maradtak a császári gyülekezet leányegyháza. Önálló lelkészt csak 1950-1960 között tudott tartani. VÁRADY 2001. 428-429. 12 A gyülekezetei a XVII. században összesen kétszer említették. 1657-ben az egyházkerületi közgyűlés mint árva egyházat a pápai egyházmegyében sorolta fel. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 93-94. Második emlitése 1674-es, ekkor lelkésze megjelent a pozsonyi törvényszék előtt, a gyülekezet egyházmegyei hovatartozása azonban nem került szóba. Az 1774-es összeírás is a pápai egyházmegye árva egyházai között sorolja fel. A helybeliek emlékezete szerint régen az ászári lelkész járt át hozzájuk, vallásgyakorlatuk is azokkal együtt szűnt meg 1712-ben. HUDI 2002. 310. Eszerint a gyülekezet a XVII. században és a XVIII. század elején a pápai egyházmegyéhez tartozott, és Thury helytelenül sorolta 1674-ben a tatai egyházmegyéhez. THURY 1998. II. 28. Az árvaság éveiben a tatai egyházmegyéhez tartozó Étére jártak istentiszteletre, 1784-ben újjáéledt vallásgyakorlatuk. 1787-től az akkor már a tatai egyházmegyéhez tartozó Ászár filiája lettek. TÓTH 1927. 44. 1951-től anyaegyház, ma is a tatai egyházmegye része. VÁRADY 2001.389. Atö5 146 <5#
