Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Hudi József: Adatok a pápai Kölcsey Ferenc Szabadkőműves Páholy történetéhez (1875–1892)
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 1-2. vasárnaponként a hasznos olvasnivalót. A kölcsönzési díjakat könyvvásárlásra fordították.56 A kezdeti években az egylet pályázatot írt ki, hogy a ponyva- irodalom helyett nívósabb olvasmányokat adhassanak a nép kezébe, de a beérkezett pályaművek nem feleltek meg a követelményeknek. A „világot látott” Voyta Adolf (1834-1923) által tervezett és épített pápai állandó színház (1881) létesítését a Pápai Lapok kezdettől szorgalmazta és állandóan napirenden tartotta.57 Az egyesületek mellett a gazdasági társulást is népszerűsítették. A Pápai Önsegélyző Egyletből alakították meg a Pápai Népbankot (1871), amely néhány év után csődbe ment. A Pápai Takarékpénztár (1871), majd a Pápa Városi és Vidéki Takarékpénztár (1878) alapításában is részt vettek.58 A város fürdőkultúrájának fejlesztése érdekében részt vettek a Pápai Uszoda Rt. (1875-1913), valamint a Pápai Kád- és Gőzfürdő Rt. (1892) létrehozásában.59 Az 1890-es évek gyáralapításait és a századforduló városi infrastrukturális beruházásait (vízvezeték, csatornázás, aszfaltozás, villanyvilágítás, telefonhálózat, stb.) szintén népszerűsítették. A Győr-Pápa-Szombathely vasútvonal (1871) mellé újabb szárnyvonalak kiépítését is szorgalmazták, melyek közül a Pápa-Csorna (1896) és a Pápa-Bánhida közötti (1902) helyiérdekű vasútvonal valósult meg.60 A páholy tagjai közül többen a városi képviselőtestületben tevékenykedtek. A város vezetésénél elérték, hogy az elavult házankénti koldulást megszűntették, s a rászorulókat rendszeres segélyben részesítették. Saját eredménynek tekintették azt is, hogy a felekezetek felett álló városi ipariskolába 56 A Pápai Ismeretterjesztő Egylet 1878. december 3-án készített felhívást népkönyvtár felállítására. A meglévő tőkéből 300 kötetes könyvtár felállítására nyílt lehetőség, melyet adományokkal szerettek volna gyarapítani. Az egylet költségvetéséből évente 40 forintot kívántak gyarapításra fordítani. Az 1878. december 12-én tartott városi közgyűlés egy könyvszekrényt biztosított a városháza hivatali helyiségében a népkönyvtár céljára. N. N.: Kérelem. = PL 5 (1878) 49. sz. (december 8.) 200., N. N.: Városi közgyűlés... = Uo. 51. sz. (december 22.) 209. Mivel az elhelyezés kérdése csak év végén oldódott meg, az első pápai népkönyvtárat feltehetően csak 1879-ben nyitották meg. A város iparos és parasztlakosságát Kis Ernő református gimnáziumi tanár, könyvtárnok látta el olvasnivalóval. Az 1880-as években évente 3000-3500 kölcsönzési esetet regisztráltak. A nagy forgalom miatt a tanulóifjúság számára a kölcsönzést megszűntették. 57 A pápai színjátszás történetéről: NÁDASDY 1981. Az állandó színház építését már a 2. számtól kezdve szorgalmazták: N. N.: Hogyan építhetünk Pápán színházat? = PL 1 (1874) 2. sz. (május 10.) 13-14. Voyta építészi tevékenységéről lásd a Voyta Adolf visszaemlékezései c. közlemény bevezető tanulmányát! 58 A pénzintézetekről: KAPOSSY 1905. 338-339. 59 Az Pápai Uszoda Rt. alapításában Antal Gábor játszotta a főszerepet. ANTAL 1875. 60 KAPOSSY 1905. 340. 35 y*
