Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Újraolvasó - Horváth Elek: Pápa – amerikai szemel
ÚJRAOLVASÓ Acta Papensia XI (2011) 3-4. csaras őserdők voltak. De mint lakott hely, a bronzkorig megy vissza, szóval legalábbis 3000 éves. Úgy látom, ez imponál legjobban az amerikai történelem tanárának. Bizonyítsam be, kér, ez nagyon érdekli. Igyekszem meggyőzni, hogy ez nem olyan nagy dicsőség számunkra, hiszen egy egészen kicsi falu helyén is voltak őskori telepek. Mi arra vagyunk büszkék, hogy kollégiumunk majdnem olyan öreg, mint a fölfedezett Amerika, hogy Pápa a dunántúli főkapitányság székhelye volt a XVI. században.’9 A XVI. században már franciskánus20 és református főiskolánk21 van, hogy Kant22 és Hegel23 filozófiáját Pápa város tanítja először magyar földön. De hát ez csak szemelvény múltunk dicsőségéből, mondom miss Hardynak, amit úgyis érthet, hogy ezek talán nem si a legjellemzőbbek. A történelmi hangulathoz kellő illusztrációt is kapunk. A városi öntöző kocsi bandukol el mellettünk. Fölkacag. Azt hitte, ilyen már csak [a] múzeumokban van. Igyekszem menteni a helyzetet. Ó, igen, nagyon mulatságos, mondom. Mi is úgy szedtük elő a lomtárból, mert olcsóbb, mint az öntöző autó. Spórolni kell, szegények vagyunk. Az nem lehet, hogy olcsóbb legyen, (uradalmat), 1439-ben pedig Erzsébet Királyné harmincasvám-mentességet adományozott a településnek. Vő. PETRIK 2010. 33-44. 19 Az 1556-ban felállított bécsi Udvari Haditanács (Wiener Hofkriegsrat) a XVI. század második felében az Adriától Felső-Magyarországig 7 végvidéki főkapitányságot szervezett. Pápa a győri végvidék (főkapitányság) legfontosabb várai közé tartozott. Török Ferenc idejében (1566- 1570), majd az 1570-es és 1580-as években egy-egy alkalommal Pápa a főkapitányság székhelye volt. Vö. PÁLFFY 1997. 9-11. 20 A papnevelő intézettel bíró ferencesek 1560-ban hagyták el a várost és 1660-ban tértek vissza. HORVÁTH-TÓTH 1936. 24-25., TAKÁCS-PFEIFFER 2001. I. 66-67. - A református kollégium történetében Rúzsás Lajos is megemlíti, hogy Pápán a XVI. században „ferences teológia volt”. Vö. TRÓCSÁNYI1981.10. 21 Rúzsás Lajos helyesen állapítja meg, hogy Pápa esetében „nem ismerjük a reformáció kezdetét, elterjedésének módját”, az „egyes események emlékét csak a hagyomány tartotta fenn”, a „hagyományok azonban sok esetben összezavarják a tényeket.” A pápai református főiskola jogelődjének számító városi plébániai iskola 1531-ben már reformált volt, 1535-ből protestáns tanítóját név szerint is ismerjük. A református kollégium törvényeit 1585-ben állították össze. Vö. TRÓCSÁNYI 1981. 12-20., idézet: 11. 22 Immanuel Kant filozófiáját a Göttingenben tanult Márton István (1760-1831) professzor népszerűsítette, aki 1790-től haláláig tanított Pápán. Vö. ZOVÁNYI 1977. 392. Életéről és pedagógusi működéséről: TÓTH 1931., újabban Bodolay Géza tollából: TRÓCSÁNYI 1981. 109-173. 23 Hegel filozófiai nézeteit pályája kezdetén a berlini egyetemen tanult Tarczy Lajos (1807- 1881) főiskolai tanár népszerűsítette, amíg ebben meg nem akadályozták. Tarczy 1833-tól haláláig tanított Pápán. A kollégium történetében Bodolay Géza önálló fejezetet szentelt a két meghatározó tanáregyéniség, Tarczy és Bocsor István reformkori működésének. TRÓCSÁNYI 1981. 174-197. Tarczy és Hegel kapcsolatáról: uo. 178-180. 275 'ct-
