Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Műhely - Karlinszky Balázs: A balatonfűzfői római katolikus egyházközségek a két világháború között
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 3-4. sa kapcsán örömét fejezte ki egy körlevelében azzal kapcsolatban, hogy „nem lesz már a szép Balaton környékének egy jelentősebb helysége sem, ahol a katholikus híveknek lelkészük, vagy legalább templomuk ne volna”.9 Két évvel később püspöki biztosnak nevezte ki a tó két partján működő egyházmegyés és vendég papok nyári pasztorációt érintő ügyeivel kapcsolatban Horváth József balatonlellei plébánost és Babies Endre balatonfüredi lelkészt.10 Ezzel párhuzamosan évente, még a tavasz kezdetén kérdést intézett egyházmegyéje papságához, hogy ki-ki jelezze neki vagy a biztosoknak, hogy részt kíván-e venni az üdülőszezonbeli lelki gondozásban.11 Körleveleiben időről időre visszatekintett az elért eredményekre, és tájékoztatást adott erről a papságnak és a híveknek. 1930-ban beszámolt a zamár- di, majd a balatonalmádi templomavatásról és az előkészületben lévő bala- tonvilágosi, aligai és fűzfői kápolnaépítkezésről. Már ekkor úgy fogalmazott, hogy a „Balaton körüli plébánia és templomgyűrű így lassankint teljes lesz és bezárul. Van még egy-két hézag a partokon, de máris folynak a tárgyalások, hogy ott is lelkészségeket alapítsunk.”12 Egy évvel később kijelenthette, hogy „Ma nincsen a Balaton mellett fekvő község, vagy nyaralótelep, ahol rendszeres nyári pasztorációban nem részesülnének”. Egyúttal köszönetét fejezte ki a nyaraló-lelkészkedő papság ellátásáért a helyi közösségeknek és „magánosoknak”, illetve a püspöki biztosoknak fáradozásaikért.13 1932-ben szintén „majdnem teljesként” jellemezte a Balaton körüli templomok és lelkészségek láncolatát.14 1937-ben támogatólag hívta fel papságának figyelmét Zala vármegye Törvényhatósága által a Balatoni Intéző Bizottsággal közösen szervezett falurendezői tanfolyamra, amelyet a Balaton vidékének kulturális és idegenforgalmi fejlesztése céljából tartottak.15 Fűzfő esetében a telkek kimérésére az 1920-as években került sor a Tanulmányi Alap vörösberényi birtokainak felparcellázásával. A településrész kiépülését jól mutatja, hogy az észak-balatoni vasút 1909-es megnyitásakor még nem volt Fűzfő nevű megállóhely a vonalon, de 1924-ben már kettő is 9 Veszprémi Érseki Levéltár (a továbbiakban: VÉL) A/2 1927/XII. 87. 10 VÉL A/2 1929/VI. 49. 11 Például: VÉL A/2 1931/VI. 39., 1931/XI/70., 1933/IV. 24., 1939/VII. 29. 12 VÉL A/2 1930/I. 2. és VÉL A/2 1930/DC. 70. 13 VÉL A/2 1931/IX. 56-57. és VÉL A/2 1931/XI. 70. 14 VÉL A/2 1932/XI. 65. 15 VÉL A/2.1937/IV. 36-37206 ^
