Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József : Fekete Gábor színtársulatának működése 1841-ben
színházi létből ezen az úton lehetett kiemelkedni, de ezzel az időnként felkínált lehetőséggel nem mindenki élt, mivel sokan - s nem is alaptalanul - úgy érezték, hogy a más játékstílust kívánó Nemzeti Színházban háttérbe szorulnak. A dunántúli színi kerületi rendszer felbomlása után Füreden viszonylag jó színvonalú, közepes nagyságú társulatok váltották egymást.7 1835-ben, 1836-ban a Komlóssy vezette kassai, 1837-ben a kassaival egyesült budai társulat, 1838-ban ismét Komlóssy társulata lépett fel. 1839-ben viszont már Hubenay Ferenc társulata, 1840-ben pedig Erdős János pécsi társulata jött a fürdőre. A következő négy nyári évadban Fekete Gábor győri társulata szórakoztatta a közönséget.8 Fekete Gábor színész, színigazgató életrajzát kevéssé ismerjük. Az újabb színháztörténeti lexikon szerint már 1829-ben kisebb társulatokban játszott, s még 1873-ban is igazgatóként működött; ha néha színpadon szerepelt, minden játéktípusban otthonosan mozgott, főként idősebb karaktereket alakított. A lexikon kiemeli, hogy játszott Győrött, Székesfehérváron és Pozsonyban is - az utóbbi helyen 1843. évi országgyűlés idején ő építtette fel a ligetújfalui arénát. Különleges egyéniségét mutatja, hogy Szigligeti Ede a Vándorszínészek c. vígjátékában róla mintázta a Kék nevű színigazgatót.9 Füredi színháztörténeti kutatásunk során - eredeti források szűkében - kezdetben az archontológiai adatsor, a színtársulat-igazgatók névsorának összeállítása, majd a repertoár rekonstruálása is nehézséget jelentett. Már az is új eredménynek számított, hogy sikerült megállapítani, hogy Fekete Gábor társulata 1841-ben, s a következő három évben Füreden játszott. A kutatás során az is világossá vált, hogy Fekete Gábor ekkor már jól ismerte Füredet, hiszen 1840-ben Erdős János pécsi társulatának tagjaként megfordult a fürdőhelyen.10 MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 3-4. 7 A közepes nagyságú társulatok a reformkorban általában 15-25 tagból álltak. Az operát is játszó színtársulatok létszáma meghaladta a 25 főt. Vö. KERÉNYI1990. 341. 8 HUDI 2008. 69-78. 99 SZÉKELY 1994. 210. Más adatok szerint Fekete társulata 1832-ben tűnik fel először. Vö. KERÉNYI 2000. III. 1437. A színházművészeti lexikon szócikkírója véletlenül eltévesztette az egyik évszámot. Az általa felhasznált forrás, A színház c. lap 1873. évfolyama 31. száma Fekete reformkori működéséről, 1837. évi győri társulatáról tudósított. 1873-ban biztosan nem volt igazgató. Így működése a reformkorra szűkül. Későbbi társulatairól nincs adatunk. (A lexikon cédulaanyagának átnézését és a baráti tájékoztatást dr. Rajnai Edit színháztörténésznek, az OSzK Színháztörténeti Tár tudományos munkatársának ezúton is köszönöm.) '° HUDI 2008. 76. 147
