Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Szemle - Molnár Antal–Szabó Ferenc SJ: Bangha Béla SJ emlékezete (Mózessy Gergely)
SZEMLE Acta Papensia XI (2011) 1-2. rozottá is vált: Nyisztor Bangha-képe a hódítóé, az apologétáé. Éles ítéletei bevésődtek a köztudatba. A másik ok, ami miatt a történettudomány sokáig adós volt Bangha újraértékelésével, politikai természetű. A kommunizmus évtizedeiben a marxista historiográfia az egész Horthy-korszakot, melyben Bangha aktivitásának csúcsára ért, zárójelbe kívánta tenni; abban csak az országot a „nácizmus utolsó csatlósává” vezető magyar politika eszmei gyökereit kereste. (Ez a nézőpont a frissebb szakirodalomban is tetten érhető, továbbél.) Néhány elkeseredett egyházi védekezést leszámítva a hosszú évtizedek alatt a torzítás és a feledés homálya borította Bangha életművét is.10 11 E korszak elmúltával csak a széles nyilvánosság falait át nem ütő rendi megemlékezések éltették eszméit," a szélesebb tömegekhez szólva pedig Szolnoky Erzsébet - sok újat nem mondó - könyvecskéje12 fújta le a port Bangha műveiről. Újabban pedig kiváló szakcikkek jelentek meg róla - elsősorban pap-történészek tollából.13 Jelen kötetünk - Nemeshegyi Péter előszava és a szerzők bevezetése után - Molnár Antal rendi levéltáros tanulmányával indul. „Új Bangha-kép felé?” című problémafelvető írása áttekinti a historiográfiai előzményeket, és sorra veszi a kutatás lehetőségeit. A kötet egészét látva azt mondhatjuk, hogy az írás címe mögé szerényen odabiggyesztett kérdőjelre nincsen szükség. A két szerző új forrásokat feltárva és közölve jelentős lépést tett a Bangha-kép újragondolása érdekében. Nézőpontjuk újszerűsége abból fakad, hogy elsősorban nem a páter közéleti aktivitásaira koncentrálnak, hanem arra az identitásra fókuszálnak, mely egy szerzetespap életében valójában az elsődlegesnek tekinthető: Bangha Béla jezsuita voltára. Szabó Ferenc Bangha lelki arcélének, személyiségfejlődésének, belső konfliktusainak megrajzolására tesz kísérletet. Ennek fő forrása természetesen páter naplója, melyet Nyisztor ismert, egyes részleteit közölte is. Nyisztor utalt e vívódásokra, de nem volt célja egy ilyen természetű portré rajzolása. Legjellemzőbb talán az, ahogy Bangha betegségét kezelte: az élete utolsó 4 évében a leukémiával küzdő Bangha kortörténetéről, fizikai állapotának változásairól beszámolt, teljes egészében közölte a páter nagyvilág számára írt számvetéseit a „Fehér Rém”-mel és a halálközeliséggel való tusakodásról;14 - de az ezek megszületéséhez vezető szellemi-lelki útról nem szólt, a tétova naplójegyzetekből csak esetlegesen idézett. Jelen kötet teljes szövegközlése és tárgyalásmódja sokkal mélyebben mutatja a megrendülő lelket, a megkísér10 E művekről bővebben lásd: a recenzált kötet 18-19. oldalán a 16. jegyzetet. 11 Uo. 19. (17. jegyzet) 12 SZOLNOKY Erzsébet: A páter. Bangha Béla a sajtó apostola. Győr, 1998. 13 Pl. ORVOS Levente: Bangha Béla (1880-1940). Az egyik legnagyobb magyar apostol életét beárnyékoló vádak. = Miles Christi 8. (2006/1) 38-55; GÁRDONYI Máté: A keresztény kurzus programja Bangha Bélánál. = Studia Wesprimiensia 9. (2007) 25-36. 14 NYISZTOR 1941. 334-339-, 340-349141 <6*
