Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)

2011 / 1-2. szám - Szemle - Kis Péter: A királyi szolgálónépi szervezet a 13–14. században (Petrik Iván)

Szemle KIS Péter: A királyi szolgálónépi szervezet a 13-14. században. Szeged, 2010. 228 p. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.) 2010-ben a Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25. darabjaként régóta várt, a királyi szolgálónépi szervezet XIII-XIV. századi történetét feldolgozó mono­gráfia jelent meg Kis Péter tollából. A téma számos megközelítésben közvet­lenül érinti Pápának és környékének történetét, ezért a kötet felépítésének, legfontosabb eredményeinek ismertetése után, részletesen kitérünk városunra vonatkozó megállapításaira. A királyi szolgálónépek olyan speciális szolgáltatásokkal tartozó, szolgaál­lapotú, de önállóan gazdálkodó rétege volt a (kora) középkori magyar társa­dalomnak, amely nem a vármegye szervezethez, hanem a szintén Szent Ist­ván által létrehozott udvari szervezethez tartozott. A királyi szolgálónépek problematikája régóta foglalkoztatta a kutatást. A szolgálónépi rendszer ki­alakulásával, más birtoktípusokkal való kapcsolatáról, valamint társadalom- történeti megközelítésben is sok fontos eredmény született. Történetüket érin­tette az államszervezéssel foglalkozó irodalom, de a jogilag egységes jobbágy­ság kialakulására vonatkozó kutatás is. A szervezet egészére vonatkozó in­tézménytörténeti feldolgozás azonban mindeddig váratott magára. A kötet a historiográfiai bevezetés után két nagy tematikus egységre osz­lik. Az első részben a szolgálónépi szervezet igazgatását, annak fejlődését, változásait mutatja be a szerző, a másik tematikus egységben a szolgálónépi birtokok eladományozása és visszaszerzésükre tett kísérletek nyomán a ma­gyar királyok ezzel kapcsolatos (birtok)politikáját dolgozza fel. Mindkét tema­tikus egységről elmondható, hogy a korábbi szakirodalom szintetizáló feldol­gozására alapozva az okleveles forrásanyag minuciózus feltárásának eredmé­nyeként fontos új megállapításokkal mélyíti el ismereteinket. Egyetlen (igen halovány) kritikai megjegyzésünket itt, az ismertető elején szeretnénk meg­tenni. A bevezető fejezetben szívesen láttunk volna egy az általános termino­lógiai problémákra reflektáló rövid részt (esetleg lábjegyzetet). A kötetet vé­gigolvasva például világos az udvari szolgálónép, udvari nép, szolgáló nép stb. terminusok rokon értelműsége, de ha társadalmi csoportok megnevezésekor egyes kategóriákra több elnevezést is használunk, érdemes az elején tisztázni ezt, még ha az azonosságuk evidenciának is tűnik. Másrészről magát a szolgá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom