Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Rajnai Edit: A színi kerületi rendszer kialakulása Magyarországon (1879–1905)
- ellenőrizni a színházi vállalkozásokat (a színigazgatói működési engedélyek megújításakor igazoltatták, hogy a kérelmező rendelkezik-e még díszle- teivel-jelmezeivel, és azt is, hogy színészeit egész évben fizette)- betartatni a szerződéseket, illetve szabályozni és kezelni a színigazgatók és a színészek közötti munkaadói-munkavállalói kapcsolatokat- szabályozni a vállalkozási formákat: a napi keresmény osztalékára (proporció) szóló szerződések helyett elfogadottá tétetni a havidíjas alkalmazásokat- kialakítani a képzési és kvalifikációs rendszert (a színpadi működési engedély elnyeréséhez felvételi vizsgát és legalább egy gyakorlati évet írtak elő)- létrehozni a nyugdíjintézetet A reformkortól követhető és az 1840-es évektől több koncepciót felszínre hajtó színi kerületi gondolat - Egressy Gábor (1846), Futó János (1856), Lukácsy Sándor (1871), Takács Ádám (1873) - végül 1879-1880-ban öltött „színi kerületi testet”.20 Az Országos Színészegyesület kezdeményezte rendszer azonban „csak” beosztás volt, és nem az, az átfogó, a színjátszás szervezeti kérdéseit és finanszírozását is megoldó rendszer, amelyre a vidéki színészet vágyott.21 Megalkotói az együttesek számának korlátozásán kívül három szempontot próbáltak érvényesíteni: az útvonalak racionalizálását, gondoskodást a társulatok fellépési lehetőségeiről és a lakosság színházi ellátásának biztosítását. 1879-ben a színi kerületi beosztás egyszerűen - leginkább régiókon belül - csoportokba rendezte a településeket. Az elrendezésben felfedezhetők a színházi központokból kiinduló színtársulatok kedvelt nyári állomásai, azaz figyelembe vették a színházi állomáshálózaton belüli kapcsolatokat. A beosztás két szinten rendezte el a településeket - ezzel szétválasztotta a két vándorlástípust is - a színházi városok és a melléjük rendelt 4-9 állomásból álló településcsoportok szintjén és a többi kerületbe terelt 12-31 település szintjén. A beosztás nem szervezte át, csak topográfiai keretek közé szorította a színtársulati útvonalakat, így a színészet és a települések kapcsolata nem lett szorosabb. MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 1-2. 20 EGRESSY 1846., SEPSY 1847-, FUTÓ 1856a., JELENTÉS 1871., TAKÁCS 187321 Az 1879-1880-as színi kerületi beosztás első változata: JEGYZŐKÖNYV (KONGRESZ- SZUS) 1878. 200-201. A végleges beosztást A színpad 1879. okt. í-i száma közölte.
