Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Köblös József: „Tiszteletes tudós, kegyességgel ’s böltsességgel tündöklő Áronok…" A pápai Torkos család története és szerepe a dunántúli reformátusság életében
MŰHELY Acta Papensia X (2010) 3-4. kon folytatta,89 majd 1733-1734-ben Zürichben, 1734-1735-ben Utrechtben járt egyetemre.90 1735-ben hazatért, májustól Pápán a kollégium rektora,91 majd októbertől az elhunyt Szikszai Pál helyére került másodlelkésznek Komáromi Sülye József mellé.92 Egyházi pályája csúcsára 1745-ben jutott el, amikor megválasztották a dunántúli egyházkerület püspökének.93 Püspöki tisztségét egészen haláláig viselte, lelkészi szolgálata azonban igen viharosan alakult. 1752-ben a gyülekezettel együtt elűzték Pápáról, így pápai prédikátor- sága megszűnt. Először peremartoni, majd 1759-től adászteveli lelkész lett.94 Utóbbi prédikátorságáról 1775-ben lemondott,95 de püspökségét továbbra is gyakorolta, miközben Adásztevelen élt. Nem sokkal a pápai egyházközség újjászerveződését követően, 1785-ben halt meg.96 Gyászbeszédet Járdánházy 891727-ben írja alá mint Jakobus Torkos Pápensis a sárospataki kollégium törvénykönyvét. HÖRCSIK 1998. 238. 90 Zürichi beiratkozása 1733-ban: HEGYI 2003. 94 (583. sz.). Neve az utrechti egyetem anyakönyvében nem szerepel. Mégis vannak bizonyítékaink: egyrészt a pápai református nagykönyvtárban található kötetek, melyekbe Torkos Jakab tulajdonosként jegyezte be magát: 1728-ban Patakini, 1733-1734-ben Tiguri, 1734-1735-ben Trajecti ad Rhenum helyszínekkel találkozunk. Emellett a zürichi városi könyvtárban megtalálható Torkos Jakab saját kezű kérvénye a zürichi akadémia látogatása érdekében, mellékelve Csécsi János sárospataki professzor, valamint a sárospataki tanári kar ajánlóleveleit. Ugyanitt található írásos hozzászólása is egy Johann Jakob Hottinger professzor előtt zajló disputához. TÓTH 1934. 4-5 (4. sz. jegyzet). PONGRÁCZ 1936, 140-141. Tóth Ferenc forrásgyűjteményében megtalálható az az általa Zürichben lejegyzett latin nyelvű, hálát nyilvánító beszéd is, melyet Séllyei István pápai prédikátor mondott el 1677. október 30-án, a gályarabok hazaindulásakor a zürichi városi és egyházi hatóság előtt. Raptim haec oratio in rei memóriám descripta manu et calamo Jacobi Torkos anno 1732. die 8. Maii. Tóth Ferenc Analectái. OSzK Kézirattár. Quart. Hung. 1043. II. föl. 85- 92. Az Analecták katalógusa tévesen fordítja a szöveget, azt írja, hogy Torkos Jakabnak 1732. május 8-án Séllyei M. Istvánhoz intézett üdvözlő beszédéről van szó! TÓTH 1887. 241. Erről a kéziratról Thury sem tudott, ő csak egy német nyelvű változatát ismerte. THURY 1998. II. 200-203. Torkos Jakab nyilván itt tanulása alatt találta és másolta le az azóta eszerint eltűnt szöveget. Az utrechti egyetem névsorában nem szerepel, de Segesváry említi, hogy 1734-ben 12 magyar diák tanult Utrechtben, míg név szerint csak 11-et említ. Alighanem a 12. volt Torkos Jakab. SEGESVÁRY 1935- 27. 91 1735. szeptember 6: Tiszteletes Torkos Jakab uram Isten kegyelmességébűl az academiá- rul szerencsessen be érkezvén azon akkor vacantiaban levő professori hivatalban ő kegyelme succedált, és die iéa Maii anni currentis szép frequentiaval curralvan az oskolában patronus uraimék, solenniter lett introductioja és installatioja ő kegyelmének. PREI. Pápai I. sz. jkv. 79. 92 TÓTH 1937- 6. 93 A megválasztás körülményeit részletesen leírja: FÖLDVÁRY 1894. 329-332. 94 1759. március 17-én lépett hivatalba. Saját kezű bejegyzése. DUEL III. 36. e. Teveli I. sz. akv. 248. 95 Utóda, Ács Szatmári András 1775. szeptember 10-én vette át hivatalát. Uo. 270. 96 Pontosan 1785. november 27-én. Uo. 465. ZOVÁNYI1977. 650. TÓTH 1941.154, 205. 243 ^
