Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: A pápai munkásság térhasználata az első világháború előtt
MŰHELY Acta Papensia X (2011) 1-2. gette, azonban ezt az beállítást nem igazolja a korszak politikatörténetének tényszerű vizsgálata.25 A Szociáldemokrata Párt helyi szervezete, amely 1900. január í-jén alakult,26 elsősorban a kisiparban dolgozó bérmunkásokat tömörítette, vezetői is közülük kerültek ki. A dohánygyári dolgozók csak 1917 októberében, a szövőgyáriak pedig csak 1919 januárjában alakították meg az MSZDP üzemi szervezetét,27 előtte a munkás önszerveződést egyedül a Perutz gyári munkások önképző köre (1907) jelentette.28 A nők emancipációját az 1918 tavaszán alakult helyi Feminista Egyesület tűzte zászlajára.29 Ezek után nem meglepő, hogy a sztrájkok története sem követi a marxista forgatókönyvet. 1900-1914 között 26 sztrájkot ismerünk, melyek többségük25 A kommunista párt „történészei” a munkásmozgalom Veszprém megyei történetét az internacionalista kapcsolatokra és az illegális kommunista mozgalomra alapozták. Kutatásaik során az 1917-es orosz forradalomban és a bolsevikok harcaiban, majd spanyol polgárháborúban részt vevőkre, illetve a tanácsköztársaság és az illegális kommunista mozgalmak „hőseire”, azok történetére voltak kíváncsiak. Az 1914 előtti munkásmozgalom bemutatását teljesen elhanyagolták, a Horthy-korszakkal viszont részletesen foglalkoztak, a pápai megmozdulások közül kiemelték az 1934-es Perutz-gyári sztrájkot. Vö. CSABA 1969. 35-50. 26 SZALAI II. 1. 27 SZÁL AI II. 3428 SZALAI II. 34. 29 A Magyar Feministák Egyesülete 1904-ben Glücklich Vilma és Bédy-Schwimmer Rózsa vezetésével alakult meg. A nő c. feminista folyóiratnak (1913) Antal Gézáné is munkatársa volt. A helyi feminista mozgalom kibontakozása 1917 végén kezdődött. 1917. december 26-án a Griff Szálló nagytermében Glücklich Vilma (1872-1927), a Magyar Feministák Egyesülete elnöke tartott belépődíj nélküli előadást a nők gazdasági-jogi függetlenedéséről. A házigazda szerepét dr. Antal Géza dunántúli református püspök, országgyűlési képviselő vállalta, aki röviden ismertette a nőmozgalom történetét. Glücklich „városunkban először ismertette meg nyilvános gyűlés keretében a feminizmus igazságait.” Az egyórás beszéd hatására sokan beléptek a feministák egyesületébe és adakoztak a nőmozgalom javára. N. N. Glücklich Vilma előadása. = Pápai Lapok 44 (1917) 52. sz. (december 30.) 2. N. N.: Nők mozgalma Pápán. = Pápai Közlöny 27 (1917) 52. sz. (december 30.) 3. A következő év tavaszán, 1918. április 14-én, vasárnap délután dr. Dienes [Geiger] Valéria (1879-1978) „A jövő asszonya” c. előadása hozta meg az áttörést: a nagyhatású előadás után megalakult a Magyar Feministák Egyesülete Pápai Fiókja. A nők választójogi követelésének parlamenti támogatására dr. Antal Gézát kérték fel, aki eleget is tett vállalásának. A helyi egyesület tisztikarának megválasztását későbbre halasztották. D. Sz.: Dr. Dienes Valéria előadása. = Pápai Hírlap 15 (1918) 16. sz. (április 20.) 2. A harmadik előadásra 1918. október 6-án Bédy-Schwimmer Rózsa (1877-1948), a magyar feminista mozgalom egyik megszervezője vállalkozott, aki szintén a Griff Szálló zsúfolásig telt nagytermében tartott előadást. A „Feminista Egyesület” tagjai erre az alkalomra kedvezményes jegyet vásárolhattak Nobel Ármin könyv- és papírkereskedésében. A nők béheharcáról szóló nagyhatású előadás után a fiatalság autogramokért „ostromolta” a nemzetközileg ismert feministát. D. Sz.: Bédy- Schwimmer Rózsa Pápán. = Pápai Hírlap 15 (1918) 40. sz. (október 5.) 2. Bédy-Schwimmer Rózsa előadása. = Pápai Hírlap 15 (1918) 41. sz. (október 12.) 2. te 298 95*
