Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: A pápai munkásság térhasználata az első világháború előtt
MŰHELY Acta Papensia X (2011) 1-2. latokat.'9 Az 1914 előtti másfél évtizedben nem múlt el munkás nagygyűlés anélkül, hogy azon budapesti vagy győri küldött20 ne lett volna jelen, s ne tartott volna előadást vagy beszédet,19 20 21 amely a helyi erők ideológiai gyengeségét mutatta. A munkásmozgalom Pápa város perifériájáról fokozatosan jutott el a város központjának szimbolikus és tényleges birtokba vételéig. A Munka Ünnepének elismertetése a munkaadókkal hosszú küzdelem eredménye, melyhez az út a május elsejei és más szervezett munkabeszüntetéseken át vezetett.22 A küzdelem világháború előtti csúcspontjának a temető „birtokba vételét” tekinthetjük. Az első társadalmi temetés (a Munkásotthon énekkarának közreműködésével) 1914 januárjában történt.23 A majálisokat 1890-től rendszeresen a városközponttól távol eső vasúti vendéglőben tartották, a politikai gyűlések színhelye viszont egy-egy ismert belvárosi tér vagy vendéglő, majd 1903-tól bizonyíthatóan a Fő tér volt. 1903. október 18-án az MSZDP által szervezett Fő téri népgyűlésen Gárdos Mária szónokolt.24 Sztrájkok esetén a sztrájktanyák szintén vendéglőkben - vagyis a munkások találkozó- és szórakozóhelyein - működtek. A munkásság térfoglalását részben a sztrájkok vizsgálatával követhetjük nyomon. A marxista politika- történet a munkásmozgalmat Veszprém megyében is a szervezett gyári munkássághoz kötötte, s Pápát a régió munkásmozgalmának bölcsőjeként emle19 Az 1910-es évek elején több mint százezer szakszervezeti tagot tartottak nyilván az országban. Vö. PÖLÖSKEI 2001. 454. A mezőgazdasági és ipari munkásság szervezettsége 1905- 1906-ban érte el a legmagasabb, 28 %-os arányt, ami jóval alatta maradt az angliai, német- és svédországi 35-40 %-os szintnek. Vö. SCHLETT 1982. 229. A két világháború közti megyei munkásmozgalom történetének kutatója is a győri és budapesti kapcsolatok jelentőségét emelte ki, de nem utal azok előzményeire. Vö. CSABA 1969. 39. 20 A népgyűléseken, előadásokon Győrből leggyakrabban Barsi József hírlapíró szerepelt. 21 A kapcsolat kölcsönösségét mutatja, hogy Kerbolt Lajost, a pápai MSZDP titkárát a Kéményseprők Országos Szakszervezete 1913-ban titkárává választotta. Vö. SZALAI11. 232. 22 Hasonló folyamat zajlott Budapesten, melyet Gyáni Gábor több tanulmányban elemzett. Vö. GYÁNI 1998. 51-109. Pápán 1906 júliusában a 35 sztrájkoló asztalossegéd követelései között - a 10,5 órás munkaidőn, a hetibér szombati kifizetésén túlmenően - Május 1. ünnepként való elismertetése is szerepelt. Vö. SZALAI II. 88. 23 1914. január 121-én Muli József városi szociáldemokrata pártvezetőségi tag lányát a háznál a lelkész helyettt Schönherr József szociáldemokrata politikus, a temetőben pedig Rudas Sándor, a győri szociáldemokrata párt titkára búcsúztatta; a szertartáson közreműködött a Munkásotthon énekkara. N. N.: Temetés - pap nélkül. = Pápai Hírlap 40 (1914) 4. sz. (január 24-) 524 SZALAI II. 8. ^ 297 <£*
