Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Köblös József: „Tiszteletes tudós, kegyességgel ’s böltsességgel tündöklő Áronok…" A pápai Torkos család története és szerepe a dunántúli reformátusság életében
MŰHELY Acta Papensia X (2010) 3-4. legalábbis nem zárná ki azt a lehetőséget sem, hogy a református Torkosok is birtokoltak régtől fogva itt valamit, Pálon kívül azonban más családtagok neve nem fordul elő a baracskai lakosok között,18 az ő ideköltözése tehát valószínűleg nincs összefüggésben a környéken lakó, győri eredetű evangélikus Torkosok jelenlétével. A fentiekkel ellentétben a Komárom megyei Torkosok többsége a református vallást követő családhoz tartozott. Ez a család nemességét 1629-ben nyerte, mikor II. Ferdinánd Torkos Mátét, a komáromi várőrség parancsnokát a város területén lévő házára és kertjére vonatkozóan felmentette mindennemű adófizetés alól, hogy ezen túl abban nemes módjára élhessen.19 Eme család tagjainak Komárom városában és a vármegyében az egész XVII-XVIII. században folytonos a jelenléte. Az egyes családtagok között legfeljebb csak feltételezni tudjuk a vérségi kapcsolatokat: az 1647-ben említett Torkos Erzsébet talán lánya lehetett a nemességszerző Torkos Máténak, mostohafia, az 1647-ben és 1663-ban előforduló Torkos István pedig talán apja annak a Torkos Jakabnak, akitől a család Pápán élő ága származott.20 18 A baracskai közbirtokosok között a XVII. század közepétől 1758-ig Sándor, Dienes, Szűcs, Gellért, Töltéssy, Sárközy és Hollósy családok fordulnak elő legsűrűbben. Torkos egyetlen esetben van említve: 1683-ban egy bizonyos Torkos Jakab elzálogosított Vajda Mártonnak 8 Komárom megyei birtokot és pusztát. 1698-ban Torkos Jakab már halott volt, özvegye, Sándor Judit pert indított fivére, Sándor István ellen, aki atyafiság címén megtámadta ezt az elzálogosítást. 1698. június 28. Processus admonitorius actrice Juditha Sándor relicta Jacobi condam Torkos ratione certorum bonorum possessionariorum et praedialium, utpote in possessionibus et praediis Also et Fölső Aranyos, Osztopan, Újlak, Nagy Lak, Also Bük, Nagy Eörkény et Kis Eörkény habitorum, inque comitatu Comaromiensi situatorum per praefatum Jacobum Torkos 1683. Martino Vajda seniori impignoratorum, denuo autem per Stephanum Sándor sub praetextu fraternalis erga praeattactam actricem complacentiae reluctorum contra eundem Stephanum Sándor alioquidem fratrem suum carnalem et uterinum coram vicecomite comitatus Comaromiensis suscitatus ac dein amicabiliter terminatus. MOL P 850. Baracskai közbirtokosság iratai. 1. tétel: Közbirtokosok birtokjogi iratai 1401-1758. Elenchus litterarum compossessorum Baracskaiensium. Eszerint itt nem baracskai, hanem a Komárom megyei Torkosokról van szó. Az 1782 és 1800 közti időszakban a baracskai református egyházközség anyakönyveiben is csak Torkos Pál szerepel. Lásd később, a 114. sz. jegyzetben. 19 Bécs, 1629. január 17. II. Ferdinánd nemesi telekként adományozza Torkos Máténak annak komáromi házát és kertjét. MOL A 57. Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii VII. 875- 876. MOL E 227. Magyar Kamara Archívuma, Libri donationum VI. 286. Az oklevél szövegét 1. függelékként közlöm. 20 1647. február 14. Pesthy Péter és neje, Torkos Erzsébet, valamint gyermekeik: Mihály, Zsuzsanna és Judit, továbbá mostohafiuk: Torkos István címert kap. ALAPI 1911. 245. 1663. szeptember 6. Egy adománylevélben szomszédként van említve a Komárom megyei Nemesócsán birtokló Torkos István. MOL A 57. Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii VII. 345. A következő két, 1711-es és 1741-es adat már a Pápára költözött családtagok nemességének Komárom vármegyei igazolása. 1711-ben igazolják Torkos Jakab, valamint fiai, István és Jakab 231 ^
