Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Köblös József: „Tiszteletes tudós, kegyességgel ’s böltsességgel tündöklő Áronok…" A pápai Torkos család története és szerepe a dunántúli reformátusság életében
MŰHELY Acta Papensia X (2010) 3-4. rajzával, társadalmi szerepvállalásának bemutatásával még adós a kutatás. Most, amikor az I. Torkos Jakab püspök által indított 1747-es egyházlátogatás jegyzőkönyvének megjelentetésére készülünk, megérett a helyzet arra, hogy eme adósságunkat is pótoljuk. I. A TORKOS CSALÁDOKRÓL ÁLTALÁBAN A Torkos gyakori ragadványnév volt az egész középkor folyamán.* 4 5 Az újkorban Torkos nevű nemesi család létezett Győr, Moson, Pozsony, Komárom, Fejér és Veszprém megyében is, sőt egyes nyomok Nyitra, Tolna és Bihar megyébe is vezetnek. Hogy ezek közül kik voltak rokonságban egymással, s mely családok csak névrokonok, ma már igen nehéz elkülöníteni.6 Az elkülönítésben egy fontos tényező jelent segítséget: a valláskülönbség. Majdnem az összes általunk ismert Torkos a XVII-XIX. században protestáns volt,7 de két vallásfelekezet között oszlott meg: egyik részük az evangélikus, másik pedig a református vallást követte. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy alapvetően két Torkos családról van szó, melyeknek azonban lehetett közös őse is. Egy másik tényező is segíthet minket az elkülönítésben. A különböző helyeken feltűnő református vallású Torkos családok esetében mindenütt észlelhető az a tendencia, hogy férfiágon szívósan ragaszkodnak a Jakab, János és István keresztnevek használatához. Nehezen elképzelhető ez olyan családok esetében, akik egymással nincsenek rokonságban. Ugyanez a következetes megjelölése: KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 645-646. 4 TÓTH 1937. SZABÓ 1988. SZABÓ 1989. SZABÓ 1990. 5 A magyar oklevélszótár 1290 és 1522 közöttről 12 példát hoz fel T(h)orkos dictus, dictus T(h)orkos előfordulásokra. SZAMOTA-ZOLNAY 1906. 1000. Nagy Iván ezeket teljesen egybemossa, például a győri evangélikus vallású Torkos családot a pápai reformátussal. NAGY 1857-1868. XI. 251-252. A Wappenbuch a címerek alapján két családot feltételez. SIEBMACHER 1885-1894. 675. 7 Egyetlen kivételről tudunk, egy két generációra kiható katolizálásról, ami viszont csak rövid epizódnak bizonyult. Egy bizonyos Torkos János Győrből Nyitra megyébe, majd a Pozsony megyei Modorra költözött. Fia, Pál először a kassai jezsuitáknál tanult, ahol áttért katolikusnak, majd 1680-ban Nagyszombatban folytatta tanulmányait. Ezután először Nagyszombatban jegyzősködött, később Modorra költözvén ott a XVIII. század elején városi tanácsos lett. Az evangélikus Redimóczy Juditot vette feleségül, fia, Pál katolikusnak, lánya, Judit evangélikusnak lett keresztelve. A fiú, Pál szintén Modorban élt, ahol ő is városi tanácsosi rangot viselt. Utód nélkül halt meg. MOL P 2257. A Torkos család iratai. 36. te 228
