Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság első évtizede
MŰHELY Acta Papensia X (2010) 3-4. meg nem nyitott budapesti Lengyel Intézetet pedig Zbigniew Zal^ski képviselte.157 Az 1938-as év tehát egyértelműen a sikerek éve volt: Sziklay a Pan Tade- uszt, Bardócz Árpád egy Tuwim kötetet, Sztrakosz-Buzek Pálné Erdélyi Nelli pedig Juliusz Kaden-Bandrowski Barcz tábornok című híres regényét fordította le.158 Kertész Jánosnak megjelent egy füzete Horthy lengyelországi utazásáról159 és egy bibliográfiája a lengyel-magyar kapcsolatokról160. Nyáry Pál pedig az Anjouk és a lengyelek kapcsolatairól írt, mely szintén a Mickiewicz Társaság neve alatt jelent meg.161 A jó hírek ellenére viszont már a legtöbbek előtt valószínűleg felsejlett162 egy jövőbeni konfliktus képe és ezt csak megerősíthették olyan intézkedések, mint például a Légoltalmi Liga felszólítása a Mickiewicz Társaság tagjainak a belépésre163, vagy a Belügyminisztérium egyik 1939-es rendelete, ami kötelezte a tagokat szüleik nevének, állásának és vallásának bejelentésére.164 A Társaság által felvett kapcsolatok Kassával és Komárommal már 1939 januárjában körvonalazódtak, ekkor ugyanis Tost László, Kassa polgármestere Budapesten járt és ez alkalommal találkozott Lukács Györggyel és a Magyar Mickiewicz Társaság képviselőivel. Ezen a megbeszélésen tértek ki arra, hogy az egyesület Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem szobrát fel kívánja állítani a jövőben Kassán.165 Addig is a budapesti Lengyel Intézettel együttműködésben Szentesen tartottak lengyel-magyar ünnepséget és irodalmi délutánt 1939. február 12-én. Az ünnepséget Csongrád vármegye vezetői nyitották meg, majd Lukács György elnök tartott előadást a lengyel-magyar sorsközösségről. Kertész János a magyar-lengyel közös határ jelentőségéről értekezett, majd végül 157 Palóczi Edgár főtitkári jelentése az 1939. február 7-i választmányi ülésen. = MTAK 319/1-2. 158 Lásd: Przegl^d Polsko-W^gierski 1938. 6. sz. 159 KERTÉSZ 1938a. 160 KERTÉSZ 1938b. 161 NYÁRY 1938. 162 „Igaz, hogy 20 évi megpróbáltatások után végre hazakerült ennek a szent földnek egy része, amely ősi jusson egy évezrede volt a miénk, de a jövő még nem egy megpróbáltatás elé fogja állítani a magyarságot.”In: Palóczi Edgár főtitkári jelentése a Magyar Mickiewicz Társaság 1939. évi március hó 20-án tartott jubiláris rendes közgyűlésén. = MTAK 319/1-2. 163 Palóczi Edgár, a Magyar Mickiewicz Társaság főtitkárának jelentése az 1938. április 11-én tartott rendes évi és tisztújító közgyűlés óta történt társulati munkáról, valamint a magyarlengyel szellemi együttműködés terén végbement eseményekről. = MTAK 319/1-2. 164 Az 1939. évi második zsidótörvény már fajilag határozta meg az egyének vallási hovatartozását és korlátozta a zsidók közéleti és gazdasági szereplését. 165 Az MTI napi hírei. 1939. január 14. 46. ^ 220 <6*
