Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság első évtizede
MŰHELY Acta Papensia X (2010) 3-4. a testvér lengyel nemzet földjére is. Lengyel vendégeink: a budapesti lengyel követség képviselői el fogják vinni ennek az ünnepnapnak a hírét szép és dicső hazájukba, hogy ott hitet tegyen a magyar és lengyel irodalom kézfogásáról 1938. évének nagy napjaiban, amikor ismét közelebb jutottunk a két nemzet nagy vágyához: a közös magyar-lengyel határhoz. Ezt a közös határt készítették elő a magyar és lengyel történelem közös hősei és ezért harcolnak Trianon óta a magyar írók és költők, mert szívükben ott él és lobog a határtalan szeretet a lengyel testvérnép iránt! ...”‘44 Az 1938. október 20-án a Bem-szobornál tartott nagygyűlésen a közös magyar-lengyel határért a Mickiewicz Társaság is képviseltette magát. Ott voltak Lukács György elnök vezetésével: Lukinich Imre, Szathmáry István, Ba- ranski Gyula, Palóczi Edgár, Kertész János és Garamszeghy Sándor; utóbbi az ünnepélyen szavalt is. Október 30-án a Petőfi Társaság a Kerepesi Temetőben emlékünnepély keretében leplezte le a Mickiewicz Társaság egykori elnökének, Pékár Gyulának síremlékét, Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotását. A leleplezésen az egyesület is képviseltette magát.144 145 Néhány nappal az első bécsi döntés146 után, 1938. november 6-án a Mickiewicz Társaság Debrecenben, az ottani egyetem Kisebbségjogi Intézetének meghívására, valamint az egyetemi ifjúság lengyelbarát Pilsudski Körének bevonásával a lengyel-magyar testvériség és a lengyel-magyar közös határ érdekében a vármegyeháza nagytermében díszülést tartott. Ezen Debrecen szellemi és társadalmi előkelőségei, valamint az egyetemi ifjúság is nagy számban vett részt. Lossonczy István, Hajdú vármegye és Debrecen szabad királyi város főispánjának megnyitó beszéde után Lukács György elnök tartott ünnepi előadást a lengyel-magyar sorsközösségről és Mickiewicz szabad- ságszeretetéről147. Nyáry Pál A lengyelek és az Anjouk címen tartott előadást, míg Kertész János a magyar-lengyel kapcsolatok jelentőségéről értekezett, rámutatva azokra a lehetőségekre, melyek a lengyel-magyar közös határ esetén segítenék a helyi rutén kisebbség gazdasági és kulturális életét. Az előadás után Kováts Andor rektor mondott záróbeszédet. Beszédét e szavakkal fejezte be: „Éljen a mi régi testvérünk Lengyelország! Vivat Polska !”Végül 144 Palóczi Edgár záróbeszédének részlete Kiskunfélegyházán, a Móra Ferenc Irodalmi Társasággal tartott lengyel-magyar ünnepséget követően. 1938. október 16. = Palóczi leveleskönyve 186. 145 Palóczi Edgár főtitkári jelentése az 1939. február 7-i választmányi ülésen. = MTAK 319/1-2. 146 A Felvidék déli, magyarok lakta vidékének visszacsatolása 1938. november 2-án. 147 KERTÉSZ 1941.13. 216 «s*
