Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság első évtizede
ján megítélni sajnos nem lehet, hogy kik döntöttek a díj odaítéléséről és hogy mi lett a sorsa, miért nem adományozták többet. A két világháború közt a Társaság több körutat is tett az országban, s tartottak előadásokat Mickiewiczről és a lengyel barátságról. így jártak többek között Kiskunfélegyházán, Kassán, Komáromban, Debrecenben, Szegeden és Győrben.86 A Társaság tagjai még a Parlamentben is szót emeltek a lengyel ügy és a lengyel szövetség mellett. Az egyesület országos hírű szónoka volt Bajcsy- Zsilinszky Endre, aki nemcsak a sajtóban, de az Országgyűlésben is figyelmeztetett Magyarország túlzott németbarátságára és a lengyel kapcsolat jelentőségére.87 Tette ezt azért, mert még a lengyel szervezetek tagjaitól is lehetett hallani nyilvános fórumokon olyan megnyilatkozásokat, amik Lengyelország területi egységét vonták kétségbe.88 Közvetlenül a második világháború kitörése után olyan tagok is akadtak, akik a lengyeleket tartották hibásnak a német agresszió miatt.89 A második világháború kitörésével megváltozott a Társaság feladata. Több tízezer lengyel menekült érkezett hazánkba, s sokuk a háború végéig itt is maradt. Eleinte karitatív akciókban vettek részt, majd miután némileg konszolidálódott a menekültek helyzete, megpróbálták bekapcsolni az ide érkezett értelmiséget a kulturális életbe. Előadásokat, irodalmi felolvasásokat rendeztek, bemutatták az új irodalmi és tudományos műveket, amelyekben számos lengyel és magyar író, publicista és tudós lépett fel. A lengyel írók90 alkalmat kaptak műveik bemutatására, itt hangzott el sokszor először a művek magyar fordítása is.91 Az 1944-es német megszállás utáni letartóztatásokból arra is következtetni lehet, hogy sokan bújtattak lengyeleket és zsidókat a hatóságok elől. A Társaság 1944 márciusától Budapest ostromának befejezéséig nem működhetett. 86 Palóczi Edgár: A Magyar MickiewiczTársaság iratai. MTAK 319/1-2. 87 BAJCSY-ZSILiNSZKY Endre: Meg kell alapozni a lengyel-magyar barátságot! (Parlamenti beszéd) In: Szabadság 1933. május 21. 2. Pékár Gyula a Pesti Hírlap 1930. október 22-i számában a németek érdekeit tartotta jogosnak a Gdanskhoz vezető korridor vitájában. Vö. KOVÁCS 1971. 171. 89 Veress Endre levele Palóczi Edgárnak. 1939. október 10. (...) „A lengyelek fejjel rohantak a veszélybe, mióta Báthory István szellemétől eltértek és Pilsudski tanításához is hűtlenné váltak, hogy most újra hazátlanokká váljanak az új feltámadásig, amely remélem nem lészen oly hosszú, mint az utolsó volt."(...) = Palóczi leveleskönyve 186. 90 Az MMT-nél járt vendégként például Kazimiera IHakowiczówna, Stanislaw Vincenz és Ta- deusz Fangrat. 91 SUTÁNÉ 2002. 191. MŰHELY Acta Papensia X (2010) 3-4. Arr 203 ^
