Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság első évtizede
MŰHELY Acta Papensia X (2010) 3-4. regényt kell megemlíteni, amely korhű ábrázolása a XIX. század eleji Lengyelországnak. Mickiewicz költészetét, irodalmi munkásságát az irodalmi közvélemény Magyarországon kevéssé ismerte, mégis kialakult kultusza, s mindig is úgy tekintettek rá, mint a testvéri lengyel nép vátesz költőjére.12 Először Toldy Ferenc méltatta Mickiewicz költészetét magyar nyelven, sőt néhány fordítás is napvilágot látott tollából, így fordította át például magyar prózába a Konrad Wallenrod „Egy litván bárd sirámát hazájának a németek által történt elfoglalása miatt” című részletét. Kazinczy Gábor az Akadémiai Értesítőben 1856-ban tanulmányt írt Mickiewicz haláláról. Pompéry János ugyanekkor a Pesti Naplóban ismertette Mickiewicz életét és költészetét. Tanulmányában arra buzdította a magyarokat, hogy fordítsák Mickiewiczet. Erdélyi János Egyetemes Irodalom című munkájában foglalkozott a lengyel irodalom művelői közt Mickiewicz költészetével. Volf György 1867-ben méltatta a nagy lengyel költőt, majd egy évvel később Ihnátko György tanár írt róla a fővárosi lapokban. Gáspár Imre 1880-ban már arra vállalkozott, hogy lefordítsa Mickiewicz krími szonettjeit. A Pesti Naplóban írt is egy tárcát Mickiewicz címmel. Béri Gyula 1885-ben fordította le néhány művét, ugyanő ültette át Mickiewicz összes szonettjét magyar nyelvre, ami az Olcsó Könyvtár kiadásában került ki a sajtó alól. A XX. század elejétől kezdve Kertész István, Kovács-Karap Ernő, Petri Mór, Somogyváry Gyula, Szathmáry István, Sziklay János, Urbán Eszter és Vikár Béla fordítottak magyar nyelvre Mickiewicz költeményeket lengyel vagy német nyelvből. A költő munkásságának hosszabb életrajzi és kritikai részt szentelt Nagysolymossy József Lengyel Irodalom című munkájában.13 14 A fentiekből látható, hogy Mickiewicz életművének már 1929 előtt is volt visszhangja Magyarországon. Hatását azonban fölerősítette a nevét viselő, sajtónyilvánossággal rendelkező Társaság megalakulása, amely Lengyelországon kívül első és egyedüli volt a maga nemében. Nagy író nevét viselő, külföldi kapcsolatokat ápoló társaság alapítására már korábban is volt példa Magyarországon. így alakult meg például 1920-ban a Magyar La Fontaine Társaság, majd egy évvel később a Magyar Goethe Társaság.u 12 KISS GY. 2000. 370. 13 KERTÉSZ 1941.10-11. 14 CSAPLÁROS 1971.136. try 188 <6#
