Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 1-2. szám - Kisebb Közlemények - Dörnyei Sándor: Reformkori orvosok Pápa és környéke népéről
KISEBB KÖZLEMÉNYEK Acta Papensia X (2010) 1-2. A később érkező válaszok között egy továbbinak a szerzője is pápai orvos volt. A válaszadók névsorában a pápaiakhoz hasonló nagy számban csak a miskolci orvosok szerepeltek. Ennek magyarázatát abban lelhetjük, hogy a városban és környékén működő egészségügyi szakemberek (orvosdoktorok, seborvosok, gyógyszerészek) jó egyetértésének köszönhetően 1846-ban - vidéken az elsők között - megalakult a pápai orvosegylet.3 Cseresnyés Sándor főorvosnak, az egylet elnökének ösztönző szerepét kell látnunk az egyleti tagok buzgó munkálkodásában. Az első és legterjedelmesebb válasz írója Cseresnyés Sándor (1786-1854) pápai székhellyel működő Veszprém megyei másodfőorvos volt.4 Cseresnyés a pápai várostörténeti irodalomban nem ismeretlen.5 Cseresnyés beszámolójának első része, amely bennünket ezúttal érdekel, a főorvosi hatáskörbe tartozó két járásról a következőket mondja:6 A pápai és devecseri járás egy része a bakony északi vonala mellett, száraz, felemelkedett, szellős, éles levegőjű helyeken; nagyobb része a rába, tapolcza, marczal, torna, bitva, gerencze folyamok és csermelyek mellett, lapájos, ingoványos, sőt posványos, - meleg nedves, - hideg nedves levegőjű helyeken fekszik. - Népe foglalatossága földmívelés, marhákkal, sertvésekkel való kereskedés, mész, szénégetés, fuvarozás, ölfa vágás, faárulás és napszám. - Élelme hús, zöldség, gyümölcs, hal, csík, sör, bor, pálinka. - Öltözete posztó, szűr, bőrnemű, köpenyeg, jánkli7 8, nadrág, csizma lábbelivel, s többeknél télen nyáron meleg bőr kucsmával. - És így könnyen izzadó, könnyen hülő. - Értékére nézve nem gazdag, de kivevén a sok elszaporodott mester embereket, s a sok kóbor zsidókat, földünk fél s egész sessios" népe, külömbféle kevés termé3 CSERESNYÉS 1847. 97-99-, KAPRONCZAY-SZEMKEŐ 1977. 2164-2166. 4 Cseresnyés Sándor 1832-től lett Veszprém vármegye másodfőorvosa. Több orvosi szakkönyvet írt, emellett helytörténeti kérdésekkel is foglalkozott. Vö. DÖRNYEI 2010. 121-152. 5 Cseresnyés Sándor vármegyei másodfőorvos 1846. évi jelentését közzétette: HUDI 2001. 43-44Semmelweis Orvostörténeti Levéltár. A Budapesti Királyi Orvosegyesület iratai. 17. doboz. 3. tétel: A váltólázjárvány iratai. (A többi jelentés is itt található, ezért azokra külön nem hivatkozunk.) 7 jánkli (németből) = dolmány 8 Sessio (latin) = jobbágytelek, amely belsőségből (ház, udvar, kert) és hozzá tartozó külsőségekből (szántó, rét) állt. Egy egész úrbéri telekhez Veszprém megyében a föld minőségétől függően 22, 24, 26 hold szántó és 6, 8, vagy 10 kaszás rét tartozott. (1 kaszás rét kb. 1 holdnak felelt meg). így legjobb esetben 28, legrosszabb esetben 36 holdból állt egy egész jobbágytelek. Vö. KOVACSICS 1957. 419., FELHŐ 1957. 218., 1970. 339. 136
