Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 1-2. szám - Forrásközlés - Pongrácz József: Az énekügy története a pápai református főiskolában
FORRÁSKÖZLÉS Acta Papensia X (2010) 1-2. Az első tanár volt Csekő Gusztáv.75 Igaza van az 1878—79-iki igazgatói jelentésnek, hogy „nagy hiány volt az, hogy az éneket nem állandósított rendes tanár, hanem rendszerint évenként változó diákok tanították. E rendszer mellett, ha akadtak néha jó énekkar vezetők, az inkább a véletlen szerencsének volt tekinthető s e rendszer már a tekintély hiányánál fogva sem felelt meg a rendszeres képzés igényeinek.” Csekő 1890-ben bekövetkezett haláláig vezette az énektanítást. Atyja református pap volt Alsóörsön. A főgimnáziumot és a theológiát Pápán végezte, majd 1858-79-ig mint színészkarmester és zeneszerző működött. Szerzeményei közül híresebbek: Csikós vagy, tágas puszták királya, Sajó kutyám.76 Csekő utóda volt 1890-től Gáty Zoltán, aki 1910-ben főiskolai tanszékét a nőnevelő-intézeti ének- és zenetanársággal cserélte fel. 1911-ben jött a jelenlegi betöltője a tanszéknek: Tóth Lajos tanár úr.77 Az ő működésükről azonban, mint élőkéről, csak röviden emlékezhetem meg. Annyi bizonyos, hogy az önálló tanszék beváltotta a reményeket. Sok szép sikert értek el különböző alkalmakkor, igaz, hogy rajta volt a főiskolai tanári kar is, hogy az ifjúság alapos munkát végezzen, és ha néha szükség volt a fegyelmezésre, mindig készséggel lépett közbe az iskola érdekében. 1889-ben, ép[p]en a Püspök Úr Öméltóságának az igazgatósága idején történt, hogy az énekkar tagjai nem jelentek meg kellő számmal az énekpróbán, ennek a következménye lett, hogy a tanári kar szigorú szabályzatot készített, melyet a felsőbb hatóságok is jóváhagyták. Ez a szabályzat volt érvényben 1907-ig, amikor alkották meg a ma is érvényben levő szabályzatot. 78 E harmadik korszakból nevezetesebb szereplések: az évenként okt. 31-én és márc. 15-ikén tartani szokott iskolai ünnepélyek, és az év végi örömünnepély, azonkívül mindig készséggel rendelkezésre állott az énekkar a legkülönbö75 Csekő Gusztáv (1835-1890) alsóörsi születésű pápai főiskolai ének- és zenetanár. 1855- 1858 között énektanár, 1858-1879 között magyar színtársulatoknál karmester és zenetanár, több dal szerzője. 1859-1860-ban, 1866-1867-ben Latabár Endre győri társulatában, 1874-1876-ban a székesfehérvári társulatban kisebb operett-szerepeket játszott. A színlapokon Örsi Gusztáv művésznéven szerepelt. 1879-től a pápai református főgimnázium és tanítóképző ének- és zenetanára, az énekkar vezetője. SZINNYEIII. 1893. 243., HUDI 2009a. 106. 76 Szinnyei az Aratók dala c. pályadíjat nyert művét is említi. Számos dalt írt Blaháné és Tamássy József számára. 77 Tóth Lajos (1872-1945) kollégiumi énektanítási módszeréről. TRÓCSÁNYI1981. 359., 392. 7S A gimnázium életét az 1873-ban elfogadott, majd többször módosított, végül az 1905/ 06. tanévben újjáalkotott törvények, valamint az 1911-ben elfogadott rendtartás szabályozták. TRÓCSÁNYI 1981. 356-359. te 129 ^
