Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 1-2. szám - Forrásközlés - Pongrácz József: Az énekügy története a pápai református főiskolában
FORRÁSKÖZLÉS Acta Papensia X (2010) 1-2. Sellyey István29 lelkészt és Kocsi Csergő Bálint30 rektorprofesszor uramat, de ha megfogyva is, de törve nem, munkált a kis sereg. 1680-ban kelt jelentés szerint a Hegyi Istvántól 1658-ban ajándékozott telken, a mai plébánia helyén és környékén volt az iskola.31 Az udvar közepén volt egy terebélyes szederfa, mely ma is címerünkül szolgál.32 Az új épületben volt többek között a kántornak is egy különös szobája, ami azt bizonyítja, hogy a kántor fontossága még növekedett e szomorú időkben. Újból nagy ugrásokat kell tennünk. III. Károly és Mária Terézia alatt élethalál harcot vívott a gyülekezet és iskola, mely végül is azzal zárult, hogy Kenessey István33 halála után az iskolának ki kellett vonulnia a szomszéd Adásztevelre és itt élt 1752-től 1783-ig.34 Jelenleg könyvtárunkban található az a márványtábla, mely az Ókollégium nagytermének bejárata felett volt, s melyet annak emlékére készíttettek, hogy az iskola újra bejött Pápára. Az újra éledt iskolában az első nyilvános vizsgálat 1786. ápr. 4-én volt.3’ 1790 nagy jelentőségű az iskola történetére nézve, mert ekkor választották meg az ifjú Márton Istvánt tanárnak.36 Mártonnak köszönhető nagyrészt, hogy az elgyengült iskola mind gyorsabban emelkedik. Mint tanár, mint szer29 Séllyei István (1627I-1692) az utrechti, franekeri egyetemen tanult pápai rektor, majd 1663-tól lelkész, dunántúli püspök. 1674-ben koholt vádakkal gályarabságra ítélték, 1676-ban de Ruyter holland admirális segítségével szabadult ki, majd zürichi tartózkodás után 1677 októberében hazaindult Pápára, ahol 1692. október közepén elhunyt. TÓTH 1941. 88-95., ZOVÁNYI 1977- 537-. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2005. 41., KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 255., 579. 30 Kocsi Csergő Bálint (1647-1698 után) rektor-professzor, 1671-től működött Pápán, 1674- ben gályarabságra ítélték, 1676-ban szabadult, 1678-ban tért haza. 1698-tól Pázmándon lelkész, utána Hosszúpályiban élt, halála nem ismert. Megírta rabságuk és szabadulásuk történetét. SZINNYEI II. 1893. 306-307., TÓTH 1941. 88-95., KÖBLÖS-KRÁNITZ 2005. 43., KÖBLÖS- KRÁNITZ 2009. 455. Az ifjúság helyes neveléséről elmondott beszédeit elemzi: KIS 1896. 88-92. 31 Az iskola helyéről és bővítéséről: KIS 1896. 14., 96-97. 32 Az eperfa napjainkban is a kollégium gimnáziumának szimbóluma. 33 Kenessey István (1677-1750) jómódú köznemes, Veszprém megye alispánja, országgyűlési követe, 1734-től a dunántúli egyházkerület főgondnoka. Feleségével Szondy Zsuzsannával vagyonuk jelentős részét a pápai kollégiumra hagyták, melyet később Kenessey-Szondy Alapítványként külön kezeltek. Működésére: ZOVÁNYI 1977. 162., PATAKY 1980. 365-391. 34 Az adászteveli korszakról röviden: KIS 1896. 87., BAJKÓ 1976. 181., egy külön fejezet erejéig Trócsányi Zsolt: TRÓCSÁNYI 1981. 68-86., újabban KÖBLÖS 2004b. 107-132., HUDI- KÖBLÖS 2006. 19-36. 35 KIS 1896. 101. 36 Márton István (1760-1831) főiskolai tanár, teológus, filozófus, tankönyvíró, a kollégium újjászervezője és első rektor-professzora. Életrajza: TÓTH 1931., megválasztására: KIS 1896.102. 121 <6*
