Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Bona Gábor: Pápai diákok a '48-as honvédsereg tisztikarában (Életrajzi adattár)
Adattár idején a Veszprém megyei Honvédegylet tagja volt. A Vasárnapi Újság 1894- ben tudósít egy Neumann József haláláról, aki a Csáktornyái takarékpénztár igazgatójaként és a helyi városi képviselő-testület tagjaként hunyt el 74 éves korában - feltételezhető, hogy ő volt az egykori honvéd százados. FORRÁSOK: KAW: Grundb. 39. LIR 1841-1850 5/123., Hudi József: Források 328., Pápai diákok 557., MÓL: ONőHt. Ált. 1848. 8140., Uo.: Hm. Ált. 1849. 15038. és 18520., Uo.: Görgey-csal. Gyűjt. 2. cs. sz. n., Közlöny 1849. 16. és 133. sz., Komáromi Lapok 1849. 64. sz., Szinnyei: Komárom 427. o., HHStA: Provinz Ungarn 1849. l.fasc., Mikár Zsigmond I. 103., ill. Vas. Újs. 1894. 26. sz. Nagykállói PAÁL JÓZSEF 1809-ben Nemesvámoson (Veszprém m.) született, apja Pál (!) András református lelkész volt. Iskolai tanulmányait Gyönkön, majd 1824. április 27-étől a Pápai Ref. Kollégiumban végezte. Ezt követően Balatonudvarin, 1831-től Tótvázsonyban, 1836-tól pedig Nemesvámoson volt református tanító. Felesége Gondol Rozália volt (aki férje katonai szolgálata alatt, 1849. augusztus 2-án Vámoson hunyt el), 1829-ben Balatonudvarin született Dénes nevű fia a szabadságharc tüzér hadnagya lett. 1848 nyarán a veszprémi aj szi nemzetőrség hadnagyává választották. Szeptember 11-én a már többször említett Veszprém megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj főhadnagya lett, mellyel részt vett a Jellacic elleni harcokban. Ezt követően 1849 januárjáig a fel-dunai seregben, majd a komáromi várőrségnél szolgált alakulatával. Ugyanitt január végén főhadnagy, majd március 16-ával százados lett a 40. honvédzászlóaljban. A zászlóalj május 25-én kelt kimutatása szerint a várőrség élelmezési hivatalához lett vezényelve, ahová június 3-án hivatalosan is áthelyezték. A vár feladásáig, mint „húsvágási felügyelő" szerepel. H Szabó Lajos kutatásai szerint a szabadságharc után a császári hadbíróság vagyonelkobzásra ítélte, de 1856. július 12-én kegyelmet kapott. (Ennek oka azonban nem honvédtiszti mivolta, hanem valamilyen önkényuralom-ellenes szervezkedésben való részvétele lehetett, mivel a komáromi kapitulánsok amnesztiában részesültek.) Paál később ismét Nemesvámoson tanított, s a kiegyezést követően a Veszprém megyei Honvédegylet egyik alapítója lett. Szülőhelyén halt meg 1869. január 22-én. FORRÁSOK: Hudi József: Források 328., Pápai diákok 525., MÓL: OHó'Ht. Ált. 1848. 4301. és 8140., Uo.: Hm. Ált. 1849.19932. és 21057., Uo.: Bm. Honv. segély 1868. 15., Közlöny 1849. 15. és 89. sz., Komáromi Lapok 1849. 63. sz., Szinnyei: Komárom 375., H. Szabó Lajos: Negyvennyolcas 98-99., Mikár Zsigmond I. 105. Vönöczki és érsemjéni PAP GÁBOR 1827. szeptember 10-én Vilonyán (Veszprém m.) született, Pap Kovács István helybéli református lelkész és Oláh Klára gyermekeként. 1842. októberétől 1847-ig tanult a Pápai Ref. Kollégiumban, majd családi nevelő lett a báró Huszár családnál Bécsben. Részt vett 308 Acta Papensia IX (2009) 1-4.
