Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Bona Gábor: Pápai diákok a '48-as honvédsereg tisztikarában (Életrajzi adattár)
Adattár Jákfai GÖMBÖS KRISTÓF 1822. április 25-én Ostfiasszonyfán született, Vas megyében. Szülei Gömbös László közbirtokos és Gömbös Kata voltak. Vallása: evangélikus. 1832. júniusában lett a Pápai Ref. Kollégium tanulója. Feltehetően 1837-ig tanult itt, mikor is beállt a császári-királyi 19. gyalogezredbe. 1845-től és 1848. tavaszán ugyanitt tizedesként szolgált. 1848 nyarán ezrede 3. zászlóaljával a magyar kormány Komáromból a Délvidékre rendelte, ahol részt vettek a szerb felkelők elleni harcokban. Itt lett őrmester, október 20-tól viszont már honvéd hadnagy, december 3-tól pedig főhadnagy a Komáromban alakuló 37. honvédzászlóaljnál. A zászlóalj később is itt maradt, a komáromi várőrség részét képezte. Gömböst 1849. január 19-én a várőrségen belül századosként áthelyezték az 57. zászlóaljhoz, és ennek kötelékében szolgált az első ostrom idején. Június 1-jén az orvosi felülvizsgálat tábori szolgálatra alkalmatlannak találta, ezért „béke-beosztást" kapott: június 8-án Pápa város katonai térparancsnokává nevezték ki. Kmety György tábornok június 27-i, Ihászinál elszenvedett veresége azonban Pápa feladását vonta maga után. Gömbös ekkor az említett tábornok hadosztályában átvette a - Székesfehérváron alakult, sorszámot már nem kapott - újonc- honvédzászlóalj egyik századának parancsnokságát. A hadosztály ezt követően a délvidéki magyar sereg erősítésére vonult, ahol közreműködött Jellacic csapatainak visszaszorításában a Titeli fennsíkra. Július végén Gömbös ismét megbetegedve a péterváradi várban levő katonai kórházba került. Itt érte a szabadságharc vége, a vár szeptember 7-én történt feladásával. 1851. és 1869. között „hivatalnok" volt (a forrásokból nem derült ki ennek mibenléte). A kiegyezés idején Győrben élt, és a Győr megyei Honvédegylet tagja volt. 1869. októberében főhadnagyként reaktiválták az akkor alakult Magyar Királyi Honvédséghez. E minőségében Pápán halt meg 1873. április 27-én. Özvegye, Wohlmuth Mária, 1860-tól volt a felesége. FORRÁSOK: HL: Tiszti akvi. lapok 30653., Pápai diákok 599., KAW.: Crundb. 19. LIR 1841-1850. 7/98., MÓL.: Hm. Ált. 1849. 21057. és 23543., Közlöny 1848. 133. és 178. sz., Szinnyei: Komárom 487., HL. 1848/49. 45/216., Mikár Zsigmond I. 25. Dabasi és Gyóni HALÁSZ GYULA, Halász Sámuel közbirtokos és Szűts Ágnes fia a Veszprém megyei Szilasbalháson (ma Mezőszilas, Fejér m.) született 1832. július 9-én. Református vallású volt. 1841-ben íratták be a Pápai Ref. Kollégiumba és - feltehetően - 1848. tavaszáig tanult itt. 1848. júniusában beállt a Pesten alakuló 2. honvédzászlóaljhoz. Szeptember 11-én a Veszprém megyei önkéntes nemzetőr-, majd október 15-én a 36. honvédzászlóalj hadnagyává nevezték ki. A Jellacié elleni harcok lezáródása után ez utóbbihoz vonult be. A Pécsett szervezett 36. zászlóaljjal később az eszéki Acffl Papensia IX (2009) 1-4. 297
