Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Bona Gábor: Pápai diákok a '48-as honvédsereg tisztikarában (Életrajzi adattár)
Adattár BERENKEI DÁVID TIVADAR (neve a különböző forrásokban Berinkei, Berinkey, Berenkey formában is szerepel) Ogyallán született 1812. március 31- én B. János helyi, majd csilízpatasi ref. lelkész és Pajor Julianna gyermekeként. Mint mérnököt 1849. június 29-én nevezték ki a komáromi várőrség hadmérnök karához főhadnaggyá, majd augusztus 20-án századossá. A százados minden valószínűség szerint azonos azzal a Berenkei Dáviddal, aki 1830-tól és 1833-ben a Pápai Református Kollégium hallgatója volt. Továbbá feltehetően testvére lehetett Berinkey Antalnak, aki 1847-ben 20 évesen iratkozott be ugyanide. FORRÁSOK: Szül. akv. MÓL 51783., Komáromi Lapok 1849. 64. sz., MÓL: Hm. Ált. 1849. 21057. és 25710., Pápai diákok 242. és 902. Őri CSERESNYÉS FERDINÁND (SÁNDOR) Veszprémben látta meg a napvilágot 1828. december 27-én. Apja Cseresnyés István vármegyei szolgabíró, nagyvázsonyi birtokos, anyja Kazay Borbála volt. A család a református vallást követte. Ferdinándot 1839. őszén íratták be a Pápai Ref. Kollégiumba, ahol a két éves jogi osztály elvégzéséig, 1846-ig tanult. 1848. szeptember 11- én a Veszprém megyében alakult önkéntes nemzetőr zászlóalj hadnagyává válaszották. Alakulatával - Kosztolányi Mór őrnagy dunántúli önkéntes nemzetőr dandáréval - hamarosan csatlakozott a Jellacic-csal szembenálló sereghez, s részt vett annak hadműveleteiben. Az említett seregtől - az akkor már Görgei tábornok vezetése alatt álló Fel-dunai seregtől - 1849. január elején a komáromi várőrséghez vezényeltek őket, s az alakulatból ekkor a 70. honvédzászlóalj lett. Cseresnyést ugyanekkor főhadnaggyá „feljebbítették". A vár védelme során, valamint a június-júliusi csallóközi harcok során tanúsított helytállása következtében Klapka tábornok szeptember 28-án századossá léptette elő,egyben pedig kitüntette a katonai érdemjel 3. osztályával. Az 1850-es években birtokán gazdálkodott. A kiegyezés évében a nagyvázsonyi járás szolgabírájává választották, majd pedig járásbíró lett Veszprémben. 1884-ben e minőségében vonult nyugalomba. Tagja volt a Veszprém megyei Honvédegyletnek. 1853-ban vette feleségül Kovács Piroska 24 éves veszprémi lakost. 1862 táján újranősült, feleségét Vermes Árpádinnak hívták s három fiú gyermekük született. 1907. június 13-án Veszprémben halt meg. FORRÁSOK: Szül. akv.: MOL A 1657., Hogya György: 1848/49-es honvéd síremlékek Veszprémben, Veszprém, 1999. 21., Hudi József: Források 328., Hunkár Antal visszaemlékezése 210., Pápai diákok 269., 277., 301., 309., 602. és 893., MÓL: ONőHt. Ált. 1848. 4201. és 8140., Uo.: Hm. Ált. 1849. 19932., Közlöny 1849. 89. sz., Komáromi Lapok 1849. 67. sz., Mikár Zsigmond I. 121. és II. 349. Acta Papensia IX (2009) 1-4. 295
