Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Bona Gábor: Pápai diákok a '48-as honvédsereg tisztikarában (Életrajzi adattár)
Adattár hoz. Július 14-én különösen kitüntette magát a Jellacic ellen vívott győztes hegyesi ütközetben, ezért Vetter altábornagy, délvidéki főparancsnok július 28-án őrnagyi előléptetésre terjesztette fel a hadügyminisztériumhoz. Az augusztus 9-i temesvári csata során tanúsított helytállásáért végül is Bem léptette elő őrnaggyá, a csatát követően. A szabadságharc végén az oroszok előtt tette le a fegyvert, Borosjenőn, augusztus 22-én. Volt császári tisztként hadbíróság elé került, mely Aradon, 1850. február 27-én golyó általi halálra ítélte. Haynau azonban esetében is „kegyelmet" gyakorolt, büntetését 10 év várfogságra változtatta. Aradon raboskodott, 1852. július végén amnesztiában részesült. Kiszabadulása után Nemesapátiban gazdálkodott, közben, 1858-ban megnősült. A kiegyezés után a Zala megyei Honvédegylet elnökévé, 1869-ben pedig országgyűlési képviselővé választották. Szenttamás pusztán (ma Kisbucsa része) hunyt el 1888. március 25.-én. FORRÁSOK: Szül. akv.: MOL A 2646., Hellebronlh Kálmán 209., Pápai diákok 235., 247. és 557. o., MÓL: ONőHt. Ált. 1848. 392., Uo.: Hm. Ált. 1849. 27056., Közlöny 1848. 7. és 123., 1849. 115. sz„ HL: Aradi hadb. 113/17 2/383., Uo.: Gen. Kommando 363., Mikár Zsigmond 1.106., portré: Zala m. Lvt. KOMÁROMI ISTVÁN Komáromban született, 1823-ban. Apja Komáromi János ügyvéd volt. A református vallást követte. 1836. november 16-án lett a Pápai Ref. Kollégium diákja. Az, hogy meddig tanult itt, nem derül ki a nyilvántartásokból. A szabadságharc kitörésekor ügyvéd volt. 1848. augusztus 16-án hadnagyi rendfokozatban Komárom város nemzetőrségének segédtiszt-hadnagyává nevezték ki, Csepy János őrnagy mellé. Október 16- ával főhadnagyi, majd századosi rendfokozatban Meszlényi Jenő ezredesnek, a komáromi vár térparancsnokának a segédtisztje lett. E beosztásában pedig már 1849. január 13-án őrnagy lett. A forradalmi viszonyok között is rendkívül gyorsnak számító előmenetelt - utólag - azzal szolgálta meg, hogy január és április között több alkalommal megjárta a Komárom - Debrecen - Komárom utat, vagyis az ellenséges vonalakon keresztül ő biztosította a kapcsolatot a körülzárt komáromi várőrség és a debreceni kormány között. A vár április második felében történt felszabadítását követően, május 2-án a felvidéki újoncok gyülekeztetésére kijelölt losonci újonc-telep parancsnoka lett. Az orosz csapatok közeledtével, július közepén ismét csatlakozott a komáromi várőrséghez. Klapka tábornok ekkor a várban működő polgári- és katonai vegyes bíróság elnökévé nevezte ki. Későbbi sorsáról csak annyit tudunk, hogy 1884-ben az egyike volt annak a több száz, még élő '48-as honvédtisztnek, akik nyilatkozatot adtak ki, melyben tiltakoztak a vád ellen, mi szerint Görgei Artúr tábornokot a szabadságharc árulója lett volna. FORRÁSOK: Pápai diákok 583., KLÖM XIV. 125., Közlöny 1848. 69. és 158., 1849. 96. sz., Szinnyei: Komárom 35. és 438., MÓL: Hm. Ált. 1849. 31147., HL.: Personalia 3. doboz sz. n. Acta Papensia IX (2009) 1-4. 285
