Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Köblös József–Kránitz Zsolt: "Schola Papensis olim satis illustris fuit…" A Pápai Református Kollégium tagolódása és oktatási színvonala a XVII. században (Prédikátori és lelkészi adattár)
Műhely A külföldön tanultak közül levonván azokat, akik hazai előtanulmányai homályban maradtak, vizsgáljuk meg a többiek hazai iskoláit! Ha őket 100%-nak vesszük, nagyjából bzedük ment pápai tanulmányai után közvetlenül külföldi akadémiára. Ez a 11%-os, egyébként kis arányszám meglehetősen magas viszont a későbbi 1,5-hez képest: a XVIII. században mindössze 2 vidéki lelkész volt így, míg a most vizsgált korai korszakban a 3 vidéki lelkész mellett 1 pápai lelkész és 3 pápai rektor járta ezt az utat). Közülük is 1-1 pápai és vidéki lelkész, valamint az összes pápai rektor pápai tanulmányait megelőzően a korai időszakban jelentős második élvonalbeli kollégiumban, a nagyszombati iskolában tanult. Ezzel összefüggésben a korai korszakban még viszonylag kevesen voltak azok, akik a pápai kollégiumban végzett tanulmányok után még más hazai tanintézményekben fejlesztették tovább tudásukat, és azután mentek külföldre (mindössze 2 pápai és 1 vidéki rektor, ami átlagosan 5%; a későbbi időszakban ebbe a csoportba háromszor annyian fognak tartozni, mint a Pápáról közvetlenül külföldre indulók!). Ez annak a jele, hogy a pápai kollégium a korai korszakban volt olyan erős, hogy egymagában is alapja lehetett egy külföldi akadémia látogatásának. A fenti személyekkel szemben a külföldön tanultak túlnyomó részét, 84%-át azok teszik ki, akik a korai korszakban nem Pápáról, hanem valamely más hazai kollégiumból kerültek ki külhoni akadémiákra. Ez az arány a XVIII. századra szinte semmit nem változott (83% lett). A külföldre menni szándékozók nagy többsége tehát nem Pápát választotta előtanulmányai színhelyéül, még azok sem, akik később egyházkerületünkben vállaltak szolgálatot. Ez viszont ismét annak a jele, hogy a pápai kollégium a hazai református oktatási intézmények hierarchiájában egyértelműen Sárospatak, Debrecen és a nagyobb erdélyi kollégiumok mögé szorult, még a korai korszakban is! Ha az általános arányszámot kategóriánként bontjuk, a külföldi akadémiákat látogatók hazai előtanulmányainak színhelyét vizsgálva kiviláglik, hogy az idő múlásával a pápai kollégium súlya a többivel szemben a rektorok esetében csökken, míg a lelkészeknél nő. Különösen feltűnő a 22%-os csökkenés az előkelő állásnak számító pápai rektorok esetében, akiknél egyébként a külföldön tanulás aránya a XVIII. századra 10%-kal nőtt. Ez mindenképpen annak a jele, hogy a korai korszakban a pápai kollégium magasabb színvonalú oktatást nyújtott, mint a XVIII. században. A lelkészek és rektorok tanulmányaira vonatkozó részletes adatsorokat a tanulmány szövege után található táblázatok tartalmazzák (1-5. sz. táblázat). Acta Papensia IX (2009) 1-4. 23
