Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Köblös József–Kránitz Zsolt: "Schola Papensis olim satis illustris fuit…" A Pápai Református Kollégium tagolódása és oktatási színvonala a XVII. században (Prédikátori és lelkészi adattár)
Műhely Kezdjük azzal, hogy nézzük meg, lelkészeink és rektoraink hány %-a tanult a pápai kollégiumban! Vizsgált korszakunkban ez 26%, ami meglehetősen alacsony szám. Ez a XVIII. századra valamelyest emelkedett, akkor 28% volt. Ugyanakkor a vizsgált személyeket kategóriákra bontva már némileg más kép rajzolódik ki előttünk, amit az 1. grafikon mutat. Míg a lelkészek két csoportja (pápai és vidéki) és a pápai rektorok esetében az átlagoshoz hasonló a trend, a vidéki rektorok esetében sokkal meredekebb az emelkedés. Eszerint a lelkészek és a pápai rektorok kiválasztásánál egyik században sem volt döntő tényező a Pápán tanulás. Ugyanakkor a kevésbé jelentős pozíciónak számító vidéki rektorságok betöltésénél a XVIII. században ugrásszerűen előretört a Pápán tanulás szerepe, ami arról tanúskodik, hogy abban a korszakban erősödött Pápa egyházkerületi anyaiskola jellege. A Pápán nem tanult 58%-ot (ami a Pápán tanultak több, mint kétszerese!) 100 %-nak véve a látogatott iskolák földrajzi megoszlását a 2. sz. grafikon mutatja. A későbbi korszak adataival összevetve itt a Debrecen-Sárospatak arány viszonylagos kiegyensúlyozottsága a feltűnő, később jelentős az eltolódás Debrecen javára (nagyobb lett a Debrecenbe jártak aránya, és ennél erősebben visszaesett a Sárospatakra jártaké). Ennek oka nyilván a sárospataki iskola viszontagságos sorsában, 1671-1703 közti száműzetésében keresendő, míg Debrecen ezalatt viszonylagos nyugalomban fejlődhetett. Emellett megfigyelhető az is, hogy a XVIII. századra valamivel nőtt az erdélyi kollégiumok, és némileg csökkent a második élvonalbeli kollégiumok szerepe. A Pápán tanult 26%-ot 100%-nak véve 66% csak Pápán tanult, 34% pedig más hazai oktatási intézményben is. A későbbi korszakban már jóval nagyobb, 51%-os a máshol is tanultak aránya, ami azt mutatja, hogy a vizsgált korai időszakban a többi hazai oktatási intézményhez viszonyítva erősebbnek tartották a pápai kollégiumot, mint később. A máshol is tanultak között a Sárospatak-Debrecen arány a korai korszakban Sárospatak felé billent (48, illetve 42%), a XVIII. századra a kiegyenlítődés jellemző (39,5, illetve 38% lesz). Ennek lehetséges okát fentebb már vázoltuk. Emellett megfigyelhető, hogy a Pápán tanultak 7%-a a XVII. században bizonyíthatóan már egy másik magasabb szintű hazai iskolából, közelebbről a második élvonalbeli nagyszombati kollégiumból érkezett. Ez a csoport az említett iskola pusztulása következtében a XVIII. századra gyakorlatilag teljesen elolvadt (összesen 2 olyan vidéki rektorról tudunk, akik pápai tanulásuk előtt valamelyik erdélyi kollégiumban is megfordultak, ezek egyike erdélyi származású is volt; ez az összes Pápán tanult személy kevesebb, mint 1%-a). Acta Papensia IX (2009) 1-4. 17
