Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Köblös József–Kránitz Zsolt: "Schola Papensis olim satis illustris fuit…" A Pápai Református Kollégium tagolódása és oktatási színvonala a XVII. században (Prédikátori és lelkészi adattár)
Műhely Ez a forrás, melyre Vladár Gábor is hivatkozik egy tanulmányában,33 közli az egyetlen adatot arra nézve, hogy 1660 előtt a filozófiát teljes körűen oktatták Pápán. Ha két professzor is működött, akkor valóban megoszthatták egymás között a filozófia és a teológia tanítását, és így mindegyiküknek juthatott elegendő ideje és energiája témaköre részletes kifejtésére (ezen belül a filozófia összes ágának szisztematikus oktatására is). Ami a lelkészutánpótlást illeti, ha megvizsgáljuk az egyházkerület kisebb gyülekezeteibe kikerült lelkészek előtanulmányait, azt mondhatjuk, hogy valóban sok lelkészt nevelt a pápai kollégium az egyházkerület gyülekezetei részére. De ez a sok nem a többséget jelentette: 25% volt azzal az 59%-kal szemben, akik más kollégiumokból jöttek ide. (Bizonytalanságainkat mindenesetre növeli az a már említett tény, hogy az 1649 előtt Pápára beiratkozottak névsorának keltezése erősen kérdéses.) Kocsi Csergő tudósítása azonban arra is fényt vet, hogy az 1660-as évektől kezdve ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Leírása majdnem a korábbi tanulmányunkban az 1720—1740-es évekre felrajzolt képpel egyezik meg: akkor a rektor mint egyetlen felnőtt tanár teológiát, logikát és retorikát is tanított, a diáktanárok csak poétikától lefelé vették át a tanulócsoportok oktatását.34 A helyzet 1677-ben csak annyival volt jobb, hogy ekkor még a retorika tanítása nem az azévben rektorságot viselt Dobravicai Sáfár Miklóst terhelte, de filozófia helyett itt is már csak a logika van említve, és feltűnő a katekézis emlegetése a szélesebb értelmű teológia helyett is. Hogy az 1650-es évek legvégén, az 1660-as évek elején már valóban csak egy professzor lehetett Pápán, arra egy későbbi forrásunk szolgáltat közvetett bizonyítékot. A XVII. század végén Veleméren lelkészkedő Óvári Péter 1628 körül született. Előtanulmányaira egyetlen adatunk van: valamikor 1656 és 1658 között lett a pápai kollégium tógás diákja. 1674-ben már Veleméren szolgált. 1698-ban Kazó István győri főesperes, vasvári prépost egyházlátogatása során azt vette róla jegyzőkönyvbe, hogy logikát és morálist tanult. Ő tehát nem a teljes filozófiát tanulta, csak logikai alapozást kapott!35 Ugyanakkor forrásunk - ellentétben a korábbi időkkel - viszonylag pontos képet rajzol a kollégium alsóbbszintű oktatásáról. Az elemi tagozatról annyit tudunk meg, hogy ott anyanyelven folyt az oktatás, és két osztályra voltak bontva a tanulók (scholae vernaculae). Ez a két osztály - többi református iskolánk analógiájára - alighanem az ábécések- szótagolók és olvasók (abecedarii et collectores, lectores) lehettek. A középső 33 VLADÁR 2006.12. 34 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2005.11-14. 35 PATAKY1990.93. PATAKY 1992. 282. 14 Acta Papensia IX (2009) 1-4.
