Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)

2008 / 1-2. szám - Forrásközlés - Hudi József: Kacz Lajos pápai évei (1861–1867)

Forrásközlés nemességet. A XVII. században még tisztán református falvak az ellenrefor­máció és a Zichyek telepítés- és valláspolitikája révén váltak vegyes lakossá­gúvá.8 A családi hagyomány szerint a komáromi Kaczok Ekecsről származtak, s a XIX. század elején teljesen vagyontalanok voltak. Hősünk édesapja, Kacz István lovakat tartott, s előbb hajóvontatással, majd fuvarozással foglalko­zott, a szabadságharc után gőzhajón szolgált, így gyermekeit felesége a szü­lei segítségével, nélkülözések közepette nevelte. Kacz Lajos gyakorlatilag apa nélkül nőtt fel. Édesanyja a család gazdagabb ágának segítségére nem számíthatott. Nagybátyja, Katz Péter jurátus volt, amikor a szabadságharc kirobbant. 1848-49-ben nemzetőrtisztként szolgált. Később a város szolgála­tába állt. 1861-ben az alkapitányi tisztséget viselte.9 Kacz Lajos az elemi iskolát szülővárosában (1851-1855) végezte. Utána asztalosinasnak állt, de környezete rábeszélésére édesanyja tovább taníttatta. 1857 szeptember végén beíratta a helyi bencés gimnáziumba, ahol két évet járt. A következő két évet a német nyelv elsajátítása végett a pozsonyi evan­gélikus líceumban végezte. Az ötödik osztályt 1861 őszétől már a pápai re­formátus gimnáziumban járta. 1863-tól ellátását részben rajz- és írástanítás­ból biztosította. A gimnázium elvégzése után a református teológián folytat­ta tanulmányait. A teológiai akadémia első évfolyamát Pápán végezte, majd barátaival együtt a pesti teológiára iratkozott át. 1868 tavaszán tette le az első lelkészi vizsgát. A következő, 1869/70. tanévet - Török Pál püspök jóvoltából - ösztöndíjasként Hollandiában töltötte; az utrechti egyetemen folytatta ta­nulmányait. 1870 májusában angliai, hollandiai és németországi utazást tett, majd édesanyja kérésére - a család nehéz anyagi helyzete miatt - hazatért szülővárosába, ahol rövid ideig tanításból élt, majd a városnál vállalt hiva­talt. Minthogy lelkésznek készült, de kényszerűen pályát módosított, magát gyakran „pályatévesztettnek" nevezte. A világi pályán szépen boldogult. 1875-ben városi aljegyzővé, majd 1876- ban főjegyzővé választották. Közben Pápán elvégezte a jogakadémiát és 1873-ban jog- és államtudományi vizsgát tett. 1886-ban gazdasági tanácsnok, 1907-ben első tanácsnok és helyettes polgármester lett, e minőségben szol­gálta a várost 1914-ben történt nyugdíjba vonulásáig.10 Aktív működése Komárom város igazgatásához kötötte, de a hivatali munka nem elégítette ki. Élénken részt vett a város társadalmi és kulturális életében. Alapításától, 1880-tól főmunkatársa volt a Komáromi Lapok c. hír­8 Csicsó és Ekecs anyaegyházról vö. KÚR 1993. 139-140. 9 BOROVSZKY 1907. 568. A monográfia Katz névalakot használt. 10 Nekrológja: Kacz Lajos 1844-1921. = Komáromi Lapok 1921. december 17. 8-9. 60 Acta Papensia VIII (2008) 1-2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom