Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Műhely - Gőzsy Zoltán: Egy mezővárosi jegyzői karrier a XVIII. században (Adalékok Bizvássy Pál szigetvári jegyző tevékenységéhez)
Műhely GÖ2SY ZOLTÁN Egy mezővárosi jegyzői karrier a XVlll. században Adalékok Bizvássy Pál szigetvári jegyzői tevékenységéhez M ISZONYLAG KEVÉS olyan mezővárosi tisztségviselői karriert ismerünk a XVIII. századi Magyarországon, amely nem csupán egy településhez kötődik. Több szempontból érdekes és tanulságos Bizvássy Pál személye, aki Veszprémben, Pápán, Várpalotán, majd a Somogy megyei Szigetváron töltött be jegyzői tisztséget. Veszprém megyei tevékenységét Hudi József és Lichtneckert András kellő alapossággal feltárta,1 az alábbiakban az ezt követően vállalt szigetvári éveit vizsgáljuk meg. Bizvássy Veszprémben 1772-1776 között, Palotán 1778-1780 között, Pápán 1780-tól volt jegyző. A forrásokból úgy tűnik, hogy ezeken az állomáshelyein az egyes közösségek érdekeit védte, és kitartó harcot folytatott a birtokosokkal, illetve a nemesi vármegyével, a közép- és felsőszintű közigazgatás szerveivel. A jegyzőt több esetben is igyekeztek döntéseiben befolyásolni, majd a vele szemben fellépők hatására távoznia kellett Veszprém vármegyéből, ráadásul nem békés körülmények között. A jegyzőre aggatott címkék („zendülés szerző, goromba ember”)2 szinte már predesztinálták a későbbi szigeti pozícióvállalására. Szigetvár mezőváros lakói 1749 óta folyamatos konfliktusban álltak birtokosaikkal, nem fogadták el, hogy kamarai fennhatóság alól földesúri függésbe kerültek.3 A XVIII. század közepe óta folyamatos pereskedés jelezte az ellentétek intenzitását. Festetics Lajos az 1760-as évek végén megpróbálta egy urbárium keretei között tisztázni a két fél viszonyát, az irat hivatalos kihirdetésére azonban nem került sor, ezért a szigetiek annak létét és érvényét következetesen tagadták. Az 1770-es évek második felében beállt viszonylagos nyugalmat az zavarta meg, hogy Festetics Lajos 1785-ben a korábbi urbáriumot némi módosítással ténylegesen kihirdette. A birtokos ab1 HUDI 1994a., 1994b., 1995., 1996.; LICHTNECKERT 1996., 2006., HUNGLER 1984. 310.- HUDI 1994a. 34-35. 3 1749-1761 között a Neffczem család, 1761-1769 között Szily Ádám, 1769-1798 között Festetics Lajos birtokában volt a mezőváros. Acta Papensia VIII (2008) 1-2. 51
