Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez (1723–1873)
Műhely ték. A színügy felügyeletét regionális szinten a soproni kerület megfelelő ügyosztálya végezte. A közigazgatási hatóságok mellett a kinevezett cenzorok is ellenőrzést gyakoroltak a színházügy felett. A magyarul értő közönség kezdetben, az 1820-as években az érzékeny játékokat, szomorújátékokat, vitézi játékokat, vígjátékokat fogadta szívesen. Az 1840-es években a vígjátékok, zenés játékok mellett a magyar táncot és zenét fölvonultató népszínmű műfaja kezdett hódítani, amely a következő évtizedekben is állandóan ott volt a repertoárban. Ezzel párhuzamosan a német orientáció (pl. Birch-Pfeiffer, Kotzebue, Lessing, Schiller, Töpfer, stb.) helyett a francia került előtérbe, a francia színművek iránti kereslet nőtt meg. A Veszprémben megforduló magyar társulatok a pesti divatot, a Nemzeti Színház műsorpolitikáját utánozták, igazítottak saját lehetőségeikhez, amelyeknek korlátokat szabott a kis létszám, a kis könyvtár és kézirattár, a szegényes ruhatár, a célszerűtlen színházterem, a színpad és színpadtechnika kezdetlegessége, s a befogadó közönség műveltsége. Az állandó színház építésének terve többször fölmerült, de csak 1905-ben láttak komolyan hozzá a megvalósításához.189 A bemutatott színművek túlnyomó többsége műfordítás, magyarítás volt, amely mutatja, hogy a magyar színházművészet a fejlődés alapozó szakaszát élte. A fordításirodalomban a dunántúli „színeket" elsősorban Balog István és Komlóssy Ferenc képviselte. Az eredeti magyar színművek közül többet láthattak a veszprémi nézők. Falusi környezetben játszódott Komlóssy Ferenc vígjátéka, a Fecske Demeter (1824), amely népi alakokat vonultatott fel. A magyar dráma korai művei közé tartozott Kisfaludy Károly Kemény Simon c. színműve (1820), amely megható vitézi történet: a családos, boldog házasságban élő Kemény az egyik csatában föláldozza magát vezéréért, Hunyadi Jánosért.190 Veszprémben 1848-ban is bemutatták. Kisfaludy Károly érettebb korszakából való a Csalódások c. vígjátéka, amely színpadon mindig sikert aratott.191 Nem véletlenül került Veszprémben is színre (1848). A népies színmű első megjelenési formájában legkiválóbb alkotásának számított Gaál József Peleskei nótáriusa, melyet 1848-ig közel ötvenszer 189 N. N.: Építsük föl a veszprémi színházat! = VFH 8 (1888) 11. sz. (március 10.) 1. A vezércikk írója szerint egy „állandó színház építésének tervével sok évtized óta foglalkozik a városi értelmiség." Mivel a tűzbiztonsági és egészségügyi előírásoknak sem a Nap, sem a Korona vendéglő nem felel meg, azt javasolja, hogy a város vásárolja meg a főispáni kertet és a külső püspökkertet, ahol a nyári színkört 5000, az állandó színházat 17.000 forintból meg lehetne építeni. A színház fenntartását az épületében elhelyezendő vendéglő és sörház bérletéből lehetne fedezni. ™ VÉRTESY 1913.19-20. '9' VÉRTESY 1913. 22. Acta Papensia VIII (2008) 3-4. 189
