Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Holló Szilvia Andrea: Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban
Műhely egyes szakmákban elfogadottá vált. A legények esetében a céhszabályzat fontosnak tartotta az újonnan felszabadított és az öreglegények közötti szakmai hierarchia megszüntetését. A tanulóidő alatt egyéb feltételeknek is meg kellett felelni, hogy a végső megmérettetésben a jelölt részt vehessen. 1795-ben a Helytartótanács rendeletben írta elő 24 mesterségnél a rajztanulást. Ezt az asztalosok vették a legkevésbé szigorúan, míg az ácsok még elméleti vizsgát is tettek.20 A szakma önkorlátozása már a tanulóévekben elkezdődött: 1848-ban a legények panasszal fordultak a belügyminiszterhez, azt kifogásolták, hogy sok külföldi, otthon elhelyezkedni nem tudó vándorlegény minden igazolás nélkül Magyarországon keresett munkát. A hatóság felszólította a mestereket magyar honos legények alkalmazására21. Ekkor a legények ellenszenve az inasok felé fordult, bennük is versenytársat látva követelték számuk korlátozását. Ha egy legény mesterjogot kért, először a tanácsnál jelentkezett, bemutatta keresztlevelét, tanulólevelét s vándorkönyvét22. (A lázongó, bajba keveredő legények gyakran munka közben hagyták ott mesterüket, ezzel akadályozva meg, hogy kihágásaikat a vándorkönyvben rögzítsék23.) Tanulólevelet magánszemély nem állíthatott ki, csak privilegizált céh. Elfogadták a régi, 1813-ban érvénytelenített kiváltságlevelű céhtől kapott igazolást is. A tanulólevelet a vándorkönyv24 csak tanácsi engedéllyel pótolhatta. 1848-ig25 26 a mesterfelvétel két részre oszlott26: a mesterjog megadásáig, vagyis a tanácsi felvételig lényegesen többen jutottak el. Ezt követte a remek feladása, ami közvetlenül a céhtagság elnyerésére irányult, ám ezt sokan már meg sem próbálták. A mesterjog megadásakor a tanács kikérte a céh véleményét, a remeklés feladásakor felmerülő problémákban viszont a kérelmezők a tanácshoz fordulhattak segítségért. 27 Kämmerer Ignác budai szitáslegény 20 A budai Minta- és rajziskolában egy tanár és egy segéd egyszerre 232 diákot tanított. FELDMANN 1855. 148. A képzésről részletesen: KASSICS 1835. 14. 21 UNGÁR1938. 179-180., 183. 22 1814-ben meghatározták, hogy ha egy ausztriai illetőségű egyén már 10 éve Magyarországon él, és van felszabadító levele, megkapja az állampolgárságot, annak hiányában viszont nem. Erről DÓKA 1972.102. 22 UNGÁR 1938.173. 24 1816-ban egységesítették a vándorkönyveket (magyar és német nyelvű, 48 lapos). DÓKA 1972. 103. 25 1848-ban megszűnt a tanácsi mesterfelvétel, attól kezdve a céhgyűlés döntött. 26 DÓKA 1972.101-103. 27 Voltak mesterek, akik eleve nem tömörültek céhbe, pl. azért, mert olyan kevesen dolgoztak szakmájukban, hogy nem látták értelmét a szabályozásnak. 120 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
