Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)

2008 / 3-4. szám - Műhely - Holló Szilvia Andrea: Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban

Műhely

HOLLA SZILVIA ANDREA

Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban

4^ est város gazdasági fejlődése, népességgyarapodási folyamata a XVIII. Jsj század végén vett megállíthatatlan lendületet. A folyó másik partján pá© ugyanebben az időben Buda jelentős bortermelő településsé vált, népessége 1787-1828 között 23,3%-kal nőtt, az iparosoké 19,9%-kal emelkedett.1 A napóleoni háborúk alatti kontinentális zárlat Pesten és Budán is hozott némi gazdasági fellendülést, s bár az azt követő dekonjunktúra egy időre megakasztotta a fejlődés ütemét, hamarosan újabb dinamikus szakasz következett.

1. sz. táblázat

A lakosság számának növekedése

Városrész1812 (100%)18212

1836

Vár

11413890 (341%)

6500 (570%)

Víziváros

79898646 (108,2%)

10.000(125%)

Országút

30833878 (126%)

3800 (123%)

Újlak

29983430 (114,4%)

3600 (120%)

Krisztinaváros1857

2243 (121%)3500 (188,4%)

Tabán5204

5384 (103,5%)

6000(115,3%)

Összesen22.272

27.471 (123,34%)

34.000 (152,65%)

Amíg ez Pesten látványos eredményekkel járt (többek között az 1820-as évek Európájának kereskedelmi életében a lipcsei és a frankfurti után a pesti vásárok szerezték meg a harmadik helyet)3, addig Budát már a kortársak is tradicionális, konzervatív városnak tartották, ahová a hivatalnokok mellé főleg mezőgazdaságból élő népesség telepedett, és a termelés csak a helyi igényeket elégítette ki. Míg a folyó túlpartján a külvárosok dinamikusan fejlődtek, addig Budán az ipar, a kereskedelem a belterületre koncentráló1 BERLÁSZ1967. 560.

2 SCHAMS1822. 249.

3 BÁCSKAI 1989.16.

Acta Papensia VIII (2008) 3-4.

115