Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Szemle - A pécsi egyházmegye vonzásában. Tanulmányok Timár György tiszteletére (Árvai Tünde)
Szemle Mérey Mihály a Rákóczi szabadságharccal való szimpatizálása okán kegy- vesztett lett az udvarnál, a Magyar Kamara elrendelte a jezsuiták visszahelyezését. A leírás segítségével megelevenednek előttünk a Nagyszombat- Szekszárd útvonalon tett téli utazás viszontagságai, a megérkezés utáni kiábrándultság élményei. Megható, hogy fogtak össze a különböző felekezetek helyi képviselői a közös cél érdekében, hogy aztán a több hónapos harc után egy torokbaj véget vessen hősünk életének. Már Klimo György pécsi püspökben (1751-1777) is felmerült a terv, hogy Pécs városában „felsőbb" iskolát alapít - tudhatjuk meg Ódor Imre dolgozatából. A megvalósulásra azonban az 1830-as évek közepéig várni kellett. Szepesy Ignác püspök a városi közgyűlésen 100.000 forint felajánlásával Lyceum alapítványt hozott létre. A Pécsi Püspöki Lyceumnak elnevezett intézmény 1833-ban már jogi karral kibővülve, nyilvános akadémiaként működött. A bölcsészeti és jogi kar tanárai között számos helyi egyházi méltóságot találunk. Az intézet egyfajta kultúrmissziót is ellátott, hiszen diákjai nemcsak a színházi csetepatékról, hanem a pécsi társadalmi élet felpezsdítéséről (pl. jurátus-bál szervezéséről) voltak híresek. Az 1848-49-es tanévnyitót sajnálatos módon már nem tartották meg, mivel az épületre mint stratégiai objektumra volt szükség. Pohánka Éva figyelmének középpontjába a Pécsi Püspöki Lyceum könyvtárának története került. 1774-ben Klimo György Magyarországon elsőként hozott létre nyilvános könyvtárat, amikor személyes gyűjteményét a köz rendelkezésére bocsátotta. Ehhez csatolta Szepesy Ignác püspök saját bibliotékáját 1835-ben. A könyvtárosok a tanári karból kerültek ki, akik gondoskodtak a könyvállomány gyarapításáról, rendben tartásáról. A könyvtár történetének bemutatása nem könnyű feladat, hiszen a „szerb dúláskor" mindennek lába kélt. Hogy Zsigmond király 1387-es trónra kerülése nem volt „diadalmenet", az viszonylag közismert. Azonban, hogy a nápolyi trónkövetelőt támogató Horvátiak mozgalmának letörése még évekig elhúzódott, arról Petrovics István számol be az olvasóknak. Hogy milyen szerepet játszott ebben Pécs városa? Oklevelek szólnak arról, hogy a Horváti párt vezetői rombolták szét a várost, és fosztották ki a környék templomait, kolostorait. Több krónika is beszámol Horváti János 1394-es kegyetlen pécsi kivégzéséről. „A teljes lerészegedést kerüld, nehogy amit gyalázatosán magadba töltesz, azt még gyalázatosabban add vissza. Ivásod legyen mértéktartó, elmédet ne nehezítse, hanem csak szomjadat szüntesse meg." - idéz Sarbak Gábor Gyöngyösi Gergely pálos rendtörténetéből. Munkájából megtudhatjuk, hogy a bor nem csak Acta Papensia VIII (2008) 1-2. 113
