Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Újraolvasó - Cseresnyés Sándor: Pápa város közegészségügyi helyzete 1839-ben
UjRAOLVASÓ CSERESNYÉS SÁNDOR' Pápa város közegészségügyi helyzete 1839-ben A reformkori sajtó az 1830-as években rendszeresen tudósított a vidéki eseményekről, az egymás után szerveződő egyesületekről, közhasznú intézményekről. A friss híreket többnyire a vidéki levelezők és külső munkatársak szolgáltatták a fővárosi lapoknak, akik rendszeresen beszámoltak a fontosabb történésekről. Pápa kulturális, társadalmi és gazdasági életéről kötetnyi írást lehetne válogatni, melyek a fővárosi folyóiratok hasábjait színesítették. A város és megye egészségügyi helyzetéről Cseresnyés Sándor, Veszprém vármegye másodfőorvosa 1839-1847 között többször beszámolt a pesti „Társalkodó" c. folyóiratban. Az alábbiakban a város egészségügyi intézményeiről írott kis tanulmányát tesszük közzé.1 2 « ÁPÁN több jótékony intézet létezik, mellyeket az emberbaráti kegyesség a' gyámoltanok' számára alapított. Első az irgalmas szerzetnek 24 ágy- gyal ellátott díszes kolostora, mellyet b. eml.3 Fraknói és galantai gr. Esterházy Fér.4 Kanczellár 's gróf Esterházy K.5 egri püspök alapítónak6, 's hol 1757 óta évenkint 5-600 beteg gyógyítatik. Felügyelők: A' helybenlevő főorvosi-hivatal, 's a kolostor priorja. 1 A református származású felső-őri Cseresnyés Sándor (1786-1854) a pesti egyetemen tanult orvosnak, IV. éves korában (1817-1818-ban) a pesti vakok intézetében segédorvosként dolgozott. 1832-ben lett Veszprém megye második rendes főorvosa. Hoffelder József főorvos halála (1849. április 15.) után a megye tiszti főorvosaként tevékenykedett. 1816-tól írt alkalmi költeményeket, 1819-től orvosi műveket. Szinnyei József bibliográfus 10 munkáját tartja nyilván. Utolsóként a Somló-hegyről és Somlóvásárhelyről készült helytörténeti munkája jelent meg 1848-ban. SZINNYEI 1893. II. 301-302., HUDI 2001. 44., 183., 290-291. - Legfontosabb művei: CSERESNYÉS 1841., 1848. 2 Egy későbbi, 1846. évi október 30-án kelt, ,,A' szabados Pápa városában létező egésségi intézmények miben létéről" címet viselő hivatalos jelentését, melyet a Helytartótanácsnak küldött Veszprém vármegye, korábban közöltük: HUDI 2001. 43-44. 3 boldog emlékezetű 4 Gróf Eszterházy Ferenc (1715-1785) Pápán született, s a gannai családi sírboltban nyugszik. Pályáját az udvari kamaránál kezdte, majd a bécsi Hoftheater intendánsa (1752-1754), Moson vármegye főispánja (1760-1783), horvát-szlavon-dalmát bán (1783-1785). Mária Terézia a Magyar Kancellária elnökévé (1761), főkamarássá (1765), főudvarmesterré (1773) nevezte ki. A kancellária elnökeként fontos szerepet játszott az uralkodó gazdasági, oktatási, vallásügyi reformjainak végrehajtásában. Életéről lásd BERÉNYI 2000. 5 Gróf Eszterházy Károly (1725-1799) esztergomi kanonok, váci (1759-1762), majd egri (1762- 1799) püspök, a pápai-devecseri-ugodi uradalom földesura, e minőségében a barokk kisváros arculatának kialakítója. 6 A pápai kórház gróf Eszterházy Ferenc által kiadott alapítólevele 1757. január 19-én kelt Bécsben, melyet az 1757. május 2-án Bécsben kelt királyi megerősítő oklevél foglal magában. Acta Papensia VIII (2008) 1-2. 103
